Az új KRESZ-normaszöveg tervezete nemcsak a városi autósok vagy biciklisek életét szabályozza újra, hanem komoly hatással lehet a magyar mezőgazdaság működésére is. A várhatóan 2026 szeptemberétől életbe lépő szabályozás ugyanis részletesen foglalkozik a mezőgazdasági gépek közúti jelenlétével – különös figyelemmel a traktorokra, munkagépekre, lassú járművekre és azokra az útvonalakra, amelyeket a gazdálkodók nap mint nap használnak.



Új fogalmak a traktor és a munkagép helyére

A tervezet egyik első látványos változtatása a fogalomhasználat pontosítása. A jelenlegi jogi környezetben sokszor keverednek a „mezőgazdasági vontató”, a „lassú jármű” és a „munkagép” fogalmai, ezért az új KRESZ ezeket tisztázza: a „traktor” mostantól hivatalos jogi kifejezésként szerepel, és külön meghatározzák a munkagépeket is.

Ez különösen fontos a gazdálkodók számára, hiszen a mezőgazdasági eszközök sokszor nem egyértelműen sorolhatók be a korábbi kategóriákba – gondoljunk csak egy teleszkópos rakodógépre, egy vetőgéppel felszerelt vontatóra vagy egy önjáró permetezőre. A kategóriák pontosítása segíti majd a forgalombiztonságot és az ellenőrzések egységességét is.

Emelkedő sebességhatárok: végre a modern traktorokhoz mérten

Az egyik legnagyobb horderejű változás, hogy a korszerű traktorok sebességhatárát 40 km/óráról 60 km/órára emelik a tervezet szerint – természetesen csak akkor, ha az adott gép műszaki felszereltsége ezt lehetővé teszi.

Ez a változtatás már régóta szerepelt a mezőgazdasági érdekképviseletek javaslatai között, hiszen a modern traktorok stabilan és biztonságosan képesek nagyobb sebességgel is közlekedni, a jelenlegi korlátozás viszont gyakran indokolatlan torlódást, forgalmi feszültségeket okozott.

A lassú járművekre – például régebbi traktorokra, kerti kisgépekre – továbbra is 25 km/óra marad a megengedett maximum. A fékkel nem rendelkező munkagépek esetében a sebességhatár 15 km/óra, ami a balesetek elkerülése érdekében indokolt óvatosságot tükrözi.


traki

Fotó: Shutterstock

Behajtási szabályok: végre életszerűbb kivételek

A gazdák számára sokszor jelent problémát, hogy egyes útszakaszokra táblák tiltják a traktoros közlekedést, még akkor is, ha ezek az utak vezetnek egy-egy földterületre, telephelyre vagy tanyaépülethez. Az új szabályozás ebben is változást hozna: traktorral és munkagéppel olyan útszakaszokra is behajtható lenne, ahol egyébként tilalom van, ha a munkahely másként nem közelíthető meg, vagy a kerülőút legalább 50%-kal hosszabb lenne. Ez a rendelkezés végre figyelembe veszi a mezőgazdasági munka gyakorlati szükségleteit.

Emellett szabály lesz az is, hogy a mezőgazdasági járművek csak az úttest jobb szélén közlekedhetnek, több sávos utakon pedig nem haladhatnak a bal szélső sávban. Ez a forgalom áramlását segíti, és várhatóan csökkenti a városi közlekedők frusztrációját is.

Záróvonal átlépése traktor előzésénél – jogszerűen

Szintén fontos újítás, hogy a személyautók számára lehetőség nyílna a záróvonal átlépésére, amennyiben egy lassú mezőgazdasági járművet előznek, és ezt biztonságosan tudják megtenni. Eddig ez gyakran szabálysértést jelentett, még ha indokolt is volt – most ez a valós forgalmi helyzetekhez igazodik.

Magánutak, földutak, telephelyek – tisztább viszonyok

A tervezet egy másik agrárszempontból fontos része, hogy a magánutak, telephelyek bejáratánál elhelyezett táblával jelezhető lesz, ha a KRESZ szabályai ott is érvényesek – például nagyobb gazdasági bejárók, telepek esetében. Ez egyaránt előnyös a gazdáknak és a közlekedőknek is, mert világosabbá teszi a szabályozási környezetet.

Állati erővel vont járművek – a hagyományos módszerek sem maradnak ki

Az új KRESZ kitér az állati erővel vont járművekre is – például lovas kocsikra –, melyeket elsősorban a gyalogos közlekedés szabályai szerint kell majd kezelni. Ezek az eszközök nem hajthatnak be főútvonalakra, autóutakra, autópályákra – ugyanakkor falusi, tanyasi környezetben továbbra is használhatók maradnak, ha megfelelő módon közlekednek.


Stabil szabályozási alap a jövőre

Az új KRESZ-tervezetnek nemcsak a jelenlegi helyzetre kell választ adnia, hanem a jövő kihívásaira is. A mezőgazdaság technológiai fejlődése – a GPS-vezérelt gépektől a precíziós gazdálkodásig – új típusú járműveket, újfajta közlekedési szituációkat hoz a közutakra.

A jogalkotók törekvése láthatóan az, hogy ezekre már most reagáljanak, és olyan szabályrendszert alkossanak, amely kiszámítható, betartható, és figyelembe veszi a gazdálkodók valós igényeit.

A szabályozás egyelőre tervezet formájában létezik, de a társadalmi egyeztetés során a mezőgazdasági érdekképviseletek – így például a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy a szakmai egyesületek – aktívan részt vesznek annak formálásában. A cél közös: olyan KRESZ-t alkotni, amely nem hátráltatja, hanem támogatja a magyar mezőgazdaság hatékony működését – a földutaktól egészen az országutakig.

Indexkép: Shutterstock