Bár szép és még gyógyíthat is az aranyvessző, hazánk legnagyobb ökológiai károkat okozó inváziós fajai közé tartozik – írja a greendex.hu.
Kb. két évszázaddal ezelőtt az egzotikus dísznövények iránti érdeklődés következtében rengeteg, addig Európában ismeretlen növény vetette meg kontinensünkön a gyökereit. Némelyik ma már napi szinten szerepel az étrendünkben, mások helyet kaptak a kertjeinkben, de van néhány, amelyik elözönlötte a tájainkat. Ilyenek az akár másfél méteresre megnövő, sárga bugájú aranyvesszők is.
Aranyeső, aranycserje vagy aranyvessző?
Fontos tisztázni, hogy ezek különböző növények. E cikkben a magas aranyvesszőről (Solidago gigantea) és a kanadai aranyvesszőről (Solidago canadensis) lesz szó. Hazánkban egy őshonos aranyvesszőfaj is él, a közönséges aranyvessző (Solidago virgaurea), mely az előzőeknél jóval kevesebb helyen fordul elő az országban.
Magas aranyvessző (Solidago gigantea) – fotó: Pixabay
A két idegenhonos aranyvesszőt Észak-Amerikából hurcolták be Európába, magyarországi jelenlétükről az 1800-as évek közepétől tudunk. A magas aranyvessző jóval elterjedtebb a kanadainál, de mindkettő problémás özönfaj.
Az, hogy hatalmas pusztítást okoznak többek között hazánkban is, az emberi tevékenység következménye.
A tájaink egyre egyszínűbbé válása, a hagyományos tájhasználati formák, köztük a legeltetés és a megfelelően végzett kaszálás eltűnése teremti meg a lehetőséget a két inváziós aranyvessző terjedésére. Térhódításuk tehát az ökológiailag káros emberi tevékenységek következménye, azonban tovább súlyosbítja a már meglévő problémákat.
Az aranyvessző-állományok kialakulása együtt jár az eredeti növénytakaró pusztulásával, és kedvezőtlenül érinti a gerinces faunát is: a fészkelő madarak elhagyják fészkeiket, az emlősök számára áthatolhatatlan állományok képződnek. A növényzet diverzitásának csökkenésével párhuzamosan csökken a növényevő, majd ebből adódóan a ragadozó gerinctelenek fajgazdagsága is.
Élőhelykezelés (legeltetés, kaszálás) hiányában az aranyvesszők terjedése számos fajt részben vagy teljesen kiszorít, és a korábban gazdag élőhelyből jellegtelen, fajszegény, már szinte monokultúra jön létre.
Látni kell tehát, hogy az emberi beavatkozások milyen következményekkel járhatnak: események láncolata indulhat be, amikor egy újonnan megtelepedett jövevényfaj terjedni kezd. Fontos ezért, hogy előnyben részesítsük az őshonos fajok telepítését a kertünkben.
