A német vetésterület lassan, de érezhetően nő, különösen Hessen déli részén, ahol az elmúlt három évben gazdálkodók, tanácsadók és kutatók közösen vizsgálták: valóban életképes alternatíva-e ez a mediterrán eredetű hüvelyes a közép- és nyugat-európai viszonyok között. A tapasztalatok sok szempontból tanulságosak – számunkra, magyar termelők számára is.



Melegedő klíma, új lehetőségek

Hessenben a hőmérséklet emelkedése, a hosszabb forró periódusok és az aszályos időszakok gyakoribbá válása új növények felé tereli a gazdálkodókat. A csicseriborsó kifejezetten kedveli a meleg, száraz nyarakat. A sikerhez körülbelül 1745 °C hőösszeg szükséges május és szeptember között, valamint viszonylag alacsony – 150–250 mm közötti – vegetációs csapadék. (A hőösszeg vagy effektív hőösszeg a növény fejlődése szempontjából hasznos napi középhőmérsékletek összege a tenyészidőszak alatt. Úgy számítják, hogy a napi átlaghőmérsékletből levonják az adott növény fejlődéséhez szükséges bázishőmérsékletet, és az így kapott értékeket időszakonként összeadják.)

A növény csírázáskor még vízigényes, de később kifejezetten jól tűri a szárazságot. A pangó vizet viszont nem tolerálja. A könnyű, gyorsan felmelegedő talajok ideálisak számára, de a jó levegőzöttség és a tömörödésmentes szerkezet minden termőhelyen alapfeltétel.

A német tapasztalatok szerint a déli, melegebb régiók teljesítenek a legjobban – de északabbra is vannak biztató eredmények.

A siker kulcsa: nem a vetés, hanem a gyomirtás

A csicseriborsó nem „elvetem, és majd lesz valami” típusú növény. A kísérletek egyik legfontosabb tanulsága, hogy a gyomirtás kritikus pont. A korai vakboronálás, az ismételt mechanikai gyomirtás és a folyamatos állomány-ellenőrzés elengedhetetlen.

A gyomos terület nemcsak terméscsökkenést, hanem minőségi problémákat is okoz. A világos, krémszínű kabuli típus például könnyen elszíneződik a növényi nedvektől, ha a betakarítás gyomos állományban történik.

Az elszíneződött tételek sokszor nem értékesíthetők élelmiszeripari célra.


csicseri

 Fotó: Shutterstock

Kabuli vagy desi?

A piacon a nagy szemű, világos kabuli típus a keresettebb. Ugyanakkor ez a típus később érik és érzékenyebb a technológiai hibákra. A sötétebb desi típus erősebb növekedésű, jobb gyomelnyomó képességű és korábban betakarítható, de piaca Európában szűkebb.

A német gazdák ma már tudatosan mérlegelnek: a biztosabb termesztés vagy a jobb értékesíthetőség a fontosabb szempont?

A hozam nem garantált

A csicseriborsó termésszintje erősen ingadozó. A német gyakorlatban 0,5 és 2 tonna közötti hozam a jellemző, de kedvezőtlen évben akár teljes kiesés is előfordulhat. A növény meghatározatlan növekedésű, ezért az érés elhúzódhat, ami megnehezíti a betakarítás optimális időzítését.

A betakarítás logisztikája szintén kulcskérdés: alacsonyan vágó adapter, megfelelő kombájnbeállítás, gyors szárítás és tisztítás nélkül könnyen romlik a minőség.

Van-e jövője Magyarországon?

A csicseriborsó nálunk még inkább kísérleti növény. A vetésterület évről évre változik, de jellemzően csak néhány száz hektárról beszélhetünk. Nincs kialakult országos integráció, a feldolgozókapacitás korlátozott, és a hazai kínálat eltörpül az import mellett.

Pedig klimatikusan Magyarország számos térsége akár kedvezőbb helyzetben is lehet, mint Hessen. Az Alföld, különösen a Dél-Alföld és a Mezőföld melegebb, szárazabb területei megfelelhetnek a növény igényeinek. A magasabb hőösszeg és a gyakori nyári száraz periódus előny lehet.

Ugyanakkor a tavaszi belvizes időszakok, a hirtelen lehűlések és az augusztusi csapadék komoly kockázatot jelentenek.


Hazai tapasztalatok

A magyar próbatermesztések alapján:

  • az áprilisi vetés a legbiztonságosabb,
  • a kelés hűvös tavaszon bizonytalan,
  • a gyomirtás nálunk is döntő kérdés,
  • a betakarítás alacsony hüvelykötése miatt veszteséges lehet.

Jó évben 1,5–2 tonna elérhető, gyengébb évben 1 tonna alatt marad a termés.

Piac van – de szervezetten?

A hazai fogyasztás nő, különösen a növényi fehérjeforrások iránti érdeklődés miatt. Humusz, falafel, csicseriborsóliszt – ezek mind növekvő szegmensek. A boltok polcain azonban döntően import áru található.

A kulcskérdés nem agronómiai, hanem szervezési: van-e stabil felvásárló, tisztító- és válogatókapacitás, feldolgozóipari partner?

A csicseriborsó nem fogja leváltani a búzát vagy a kukoricát. Nem tömegnövény. Nem biztos hozamú kultúra.

Viszont:

  • jól illeszthető vetésforgóba,
  • hüvelyesként javítja a talajszerkezetet,
  • szárazságtűrő,
  • és piaci szempontból értékes niche-termék lehet.

A klímaváltozás hosszú távon akár kedvezhet is neki, különösen ott, ahol a kukorica egyre bizonytalanabb.

A német példa azt mutatja: a csicseriborsó nem divathullám, hanem tudatosan épített kultúra lehet. De csak akkor, ha a termesztéstechnológia, a feldolgozás és az értékesítés egyszerre fejlődik.

Magyarországon adottak a természeti feltételek. A kérdés az, hogy ki vállalja a szervezés és a piacépítés kockázatát.

Forrás: llh.hessen.de

Indexkép: Shutterstock