Az ökológiai mezőgazdaság nemcsak környezetbarát alternatíva, hanem a talaj egészségének fenntartásában is kulcsszerepet játszik – erre a következtetésre jutott az Ecosystem Services folyóiratban megjelent friss tanulmány. A cikk 24 nemzetközi kutatás eredményeit összegezte, és kimutatta, hogy a regeneratív biogazdálkodási gyakorlatok – például a minimális talajművelés, a vetésforgó, a takarónövények alkalmazása és a szerves trágyázás – jelentős mértékben javítják a talaj állapotát.
Mit jelent a regeneratív biogazdálkodás?
A regeneratív biogazdálkodási gyakorlat olyan mezőgazdasági szemléletet takar, amelynek célja nem csupán a környezeti terhelés csökkentése, hanem a talaj termőképességének aktív helyreállítása is.
Ez a megközelítés magában foglalja a talaj megóvását, a biodiverzitás növelését, valamint a természetes anyagok – például komposzt és trágya – előnyben részesítését.

Fotó: Pixabay
A tanulmány főbb megállapításai
A 2008 és 2024 között, főként Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint kisebb számban Afrikában és Ázsiában végzett kutatások alapján a következő eredmények születtek:
- A vizsgált ökoszisztéma-szolgáltatások 64%-a pozitív hatást mutatott a regeneratív módszerek alkalmazása során.
- A talaj szerves széntartalma átlagosan 22%-kal nőtt a hagyományos mezőgazdasághoz képest.
- A teljes talaj nitrogéntartalma 28%-kal, míg a mikrobiális biomassza széntartalma akár 133%-kal is magasabb volt ebben a rendszerben.
Az elemzés 12 ökoszisztéma-szolgáltatás és 20 különböző talajegészségügyi mutató alapján készült, szavazatszámlálási módszerrel, amely megerősítette az általánosan pozitív tendenciát.
Miért fontos mindez az agrárium számára?
A tanulmány eredményei megerősítik, hogy az ökológiai szemlélet nemcsak a termelés fenntarthatóságát szolgálja, hanem hozzájárul a talaj hosszú távú termőképességének megőrzéséhez is.
A regeneratív biogazdálkodás hatására nő a talajban lévő szerves anyagok aránya, javul a szerkezete és élővilága, ami közvetlenül kihat a növények tápanyagfelvételére, a vízmegtartásra és a hozam stabilitására.
Ez különösen fontos lehet az éghajlati változásokkal küzdő régiókban, ahol a talajdegradáció komoly fenyegetést jelent a mezőgazdasági termelésre.
Összegzés
A tanulmány egyértelmű üzenete, hogy a talajegészség nem csupán ökológiai kérdés, hanem alapfeltétele a fenntartható mezőgazdasági rendszereknek. E módszerek beépítése a gazdálkodási gyakorlatba segítheti a hosszú távú élelmezésbiztonságot, miközben csökkenti a környezeti terhelést és növeli a termelés ellenálló képességét.
Forrás: terranuova.it
Indexkép: Pixabay