Új állatfajok nyomában
A kártevők csoportjainak pontosabb megismerése kiemelt jelentőségű a növényvédelemben, miközben a talajegészség szempontjából a talajok biodiverzitásának feltárása is egyre fontosabb feladat. A HUN-REN ATK Állattani Osztályának kutatói 2025-ben összesen 90, a tudomány számára eddig ismeretlen állatfajt azonosítottak. A felfedezések jelentős része olyan élőlénycsoportokhoz tartozik, amelyek közvetlen vagy közvetett módon a mezőgazdasághoz, a növényvédelemhez és a talajélethez kapcsolódnak.
Magyar kutatók új állatfajokat fedeztek fel – Fotó: AI-generált kép
Az újonnan azonosított fajok megoszlása jól mutatja a kutatások irányát:
- 62 új csigafaj,
- 24 talajban és növényeken élő atkafaj,
- 1 pajzstetű,
- és 2 poloska került a listára.
A csigák száma messze kiemelkedik, ami nem véletlen: a legújabb taxonómiai kutatások szerint ezek túlnyomó többsége ún. mikrocsiga, vagyis rendkívül apró termetű, gyakran néhány milliméternél is kisebb faj. A friss kutatási eredmények alapján az új csigafajok döntő része Dél- és Délkelet-Ázsiából származik. Ezek az élőlények jellemzően mészkőhegységekhez, talajfelszín alatti mikroélőhelyekhez, avarhoz és sziklarepedésekhez kötődnek, ezért sokáig rejtve maradtak a kutatók előtt. A mikrocsigák különlegessége, hogy rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, így jó indikátorai lehetnek az élőhelyek állapotának. Bár közvetlen mezőgazdasági kártételük ritka, jelenlétük és sokféleségük fontos információkat ad a talaj és a természetes élőhelyek egészségéről (indikátorfajok).
A 24 újonnan felfedezett atka között talajlakó és növényeken élő fajok egyaránt szerepelnek. Ezek az élőlények kulcsszerepet töltenek be a talajéletben, de egyes csoportjaik növényvédelmi szempontból is fontosak, hiszen lehetnek ragadozók, lebontók vagy éppen potenciális kártevők. Az új pajzstetű- és poloskafaj felfedezése szintén a növényvédelmi kutatások jelentőségét erősíti, hiszen ezek a rovarcsoportok világszerte ismert kártevőket is magukban foglalnak.
Segített az AI és a nemzetközi csapat
A felfedezések földrajzi kiterjedése a HUN-REN ATK kutatásainak globális jellegét tükrözi: az új fajok Izlandtól Délkelet-Ázsián és Dél-Amerikán át egészen az Egyesült Államokig kerültek elő. A munkák túlnyomó többsége nemzetközi együttműködésben valósult meg, ami jól mutatja, hogy a magyar kutatók aktív és elismert szereplői a nemzetközi tudományos hálózatnak. A 2025-ös év nemcsak a fajszám miatt jelentős: egy elnyert pályázatnak köszönhetően a mesterséges intelligencia eszközei is megjelentek a taxonómiai kutatásokban. Ezek az új módszerek felgyorsíthatják az apró méretű, nehezen elkülöníthető fajok azonosítását, és új lendületet adhatnak ennek a hagyományosan konzervatív tudományterületnek.
Miért fontos mindez a mezőgazdaság számára?
Bár az újonnan felfedezett mikrocsigák és atkák többsége nem kártevő, a biodiverzitás feltárása hosszú távon a fenntartható mezőgazdaság alapja. A talajélet, a kártevők és hasznos élőlények pontosabb megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatékony, ugyanakkor környezetkímélő növényvédelmi megoldások szülessenek.
Forrás: HUN-REN.
Indexkép: AI
