A Kárpát-medence erdei közt egy igazi ritkaság rejtőzik, amelyet kevesen ismernek, mégis évszázadok óta itt él: a fekete galagonya, tudományos nevén Crataegus nigra. Ez a tüskés cserje vagy kis fa nem olyan feltűnő, mint piros termésű rokonai, de különlegessége abban rejlik, hogy fekete, fénylő bogyóit és ritka megjelenését senki sem fogja könnyen elfelejteni.

Ez a növény csaknem kizárólag a Duna és Dráva menti keményfás ligeterdők peremén él – hazánkban, és tágabb értelemben a nyugat-balkáni és Pannon-medencei vidékeken is előfordul. 3-7 méteresre is megnőhet, ágai közt vastag, szürkés hajtások feszülnek, és még a tüskéi is máshogy festenek, mint a közönséges galagonyáé.

Veszélyben a „fekete gyöngyszem”

A fekete galagonya nemcsak ritka, de veszélyeztetett és fokozottan védett faj Magyarországon, amely 1988 óta áll védelem alatt. Természetvédelmi értéke jelenleg 100 000 forint, ami azt is jelenti, hogy gyűjtése vagy károsítása engedély nélkül tilos.

Az elmúlt években azonban nem csupán az erdőgazdálkodás és élőhely-átalakítás nehezítette meg a fennmaradását. Egy agresszívan terjedő inváziós növény, az amerikai vadszőlő (Parthenocissus inserta) kezdte el „elnyelni” ezeket a cserjéket: teljesen beborítja a fekete galagonya egyedeit, elnyomja fényüket és tápanyaghoz jutásukat, így a túlélésért vívott harc egyre nehezebb.



A Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei már beavatkoztak: Szigetújfalu határában kivágták a burjánzó vadszőlőt, hogy kiszabadítsanak több tucat fekete galagonyát a „dzsungel” fogságából. De ez csak egy csata egy hosszabb háborúban – a vadszőlő továbbra is terjed.

Miért fontos ez a cserje?

Bár a fekete galagonya nem szerepel a legismertebb növényeink között, ökológiai szerepe mégis jelentős: bogyóit az erdő gyümölcsét kereső madarak és más élőlények is fogyasztják, és a faj része egy sokszínű ártéri erdő élővilágának. Ugyanakkor botanikailag is különleges, fekete termései eltérnek a legtöbb galagonya piros bogyóitól, és biológiai értéke miatt tudósok is vizsgálják rendszertani kapcsolatait.

Szembenézni a jövővel

A fekete galagonya esete rávilágít arra: még a kevésbé ismert fajok is szenvednek az élőhelyük szűkülésétől és az inváziós növények terjedésétől. Ami egykor természetes részét képezte az ártéri erdőknek, ma már küzd a fennmaradásért – miközben mi gyakran észre sem vesszük, hogy egy egészen különleges növényt veszíthetünk el végérvényesen.

Forrás: ng.24.hu

Indexkép: Facebook-poszt