Nagyon fontos évet zártunk, hiszen nemcsak ennek az esztendőnek, hanem az európai uniós ciklus elszámolási időszakának is vége van, ezért is jó alkalom most ez a számadásra. Környezetügyben nagyon büszkék lehetünk arra, hogy korábban soha ekkora összeget, 2300 milliárdot fordíthattunk a környezet- és természetvédelemre.

Ez a gazdálkodás zöldítési és környezetkímélő technológiák támogatását jelenti?

Nem kizárólag, hanem összegezve minden környezet-, illetve természetvédelmet érintő területet. Ebbe beleértem az államtitkárság területén kívül eső ügyeket is, akár a vízügy természetvédelmi beruházásait, a energiamegtakarítást célzó programokat, de még a környezetbarát autócserét is. Ez egyben a 2014-20-as pénzügyi ciklus tervezési időszaka is, amikor azt is láthatjuk, hogy mintegy félezer milliárd forinttal több fog jutni a környezetügyre, tehát kétségtelen, hogy – egybevágóan a társadalmi elvárásokkal – a környezet- és természetvédelem ügye egyre fontosabb lesz.

Néhány konkrét adatot is megtudhatnánk?

A konkrét eredményeket tekintve a hulladékgazdálkodásban van egy áttörés, hiszen a január elsejével életbe lépett, az ország egész területén kötelezően működtetendő elkülönített gyűjtési rendszer várakozáson felüli eredményt hozott. Van olyan hulladék elem, amelyiknél 140%-os volt a növekedés, aminek eredményeként nagytisztaságú hulladékot, mint másodnyersanyagot tudunk átadni az iparnak. Ez bizakodásra ad okot.

De jelentős beruházások zajlottak például a légszennyezettség-mérés területén is. A levegőminőség tekintetében fontos eredményről tudok beszámolni, hiszen kimondhatjuk, hogy Magyarország levegője javul. Erről ad számot a most kiadott „Magyarország környezeti állapota 2014” című összefoglaló kiadvány is. Míg a kisméretű szállópor tekintetében 2005-2006-ban a mérőállomások 30%-ánál túlléptük a légszennyezési határértéket, 2010-2011-ben már csak 10%-a mért határérték felett, és az elmúlt évben nem volt egyetlen egy határérték-túllépés sem. Ez egy biztató tendencia.

Meglepő adat, hiszen nem olyan régen még szmogriadóval fenyegetett helyzetről olvashattunk, hallhattunk néhány nagyobb városunkban, sőt autós közlekedési korlátozások is kilátásba kerültek.

A mérőállomások többek között az úgynevezett PM értékeket mérik. A PM a levegőben lévő szilárd és folyékony részecskék gyűjtőneve és a mögötte lévő szám a méretet jelzi. A 10 mikronnál kisebb a legveszélyesebb.

CO2

fotó: Shutterstock

Tehát a szmogriasztások nem erre vonatkoznak, ez a mérettartomány nem is látható a levegőben?

Igen, lehet hogy más, látható lebegő részecske előfordult, ami szintén gondot okoz, de nem annyira veszélyes. A PM 10 mikron alatti úgy megy át a tüdőn, hogy nem tudja megszűrni, bekerül a véráramba. Az a legveszélyesebb.

Ezt azért is fontos ismertetni, mert a közbeszédben a légszennyezést a látható köd jelenti és nem pedig a láthatatlan veszély.

A PM 10-nek nemzetközi vonatkozása is van, mert emiatt sok más országgal együtt kötelezettségszegési eljárás alatt is állt Magyarország.

Térjünk vissza a levegőből a földre.

Ha azt mondjuk, hogy nő az erdőterület Magyarországon, nő a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma, csökken a hulladék mennyisége, akkor van néhány olyan folyamat, ami kedvezőnek tekinthető. Az élőhelyeknél, hogy a természetvédelem területére is áttérjek, örvendetes hogy a 1,5 milliót is meghaladta a regisztrált látogatószám a nemzeti parkokban, és ez nagyrészt a legutóbbi időkben végbement ökoturisztikai fejlesztéseknek köszönhető. Több mint százezer hektáron javítottuk az élőhelyek állapotát. A beruházásoknak is köszönhetően az élőhelyek több mint felében javult, a többiben nem változott és mindössze 2%-ában, egy élőhely tekintetében romlott a környezeti állapot.

Környezet- és természetvédelem ügyében, és ez a lehető legfontosabb – mert beszélhetünk a pénzről, hogy többet fordítunk rá, beszélhetünk az intézményrendszerről, amit néha bírálat ér – de az eredmények azt mutatják, hogy jó irányról tudunk beszámolni.

Ennyi összefoglaló visszapillantás után egy kis előretekintésről is hallhatnánk?

A környezetvédelem fontosságát jelzi, hogy ezen az 500 milliárd forint többleten felül, például most először a földalapú támogatásoknak van egy zöld komponense. Azért ad még 740 milliárd forintot az elkövetkezendő ciklusban az Európai Unió, hogy a gazdák környezetvédelmi szempontból előnyösebb módszereket alkalmazzanak, legyen szó akár ökológiai célterületek kijelöléséről, a gyepek megmaradásáról, vagy a terménydiverzifikációról. Nem volt még példa a történelemben, hogy ilyen kemény környezetvédelmi feltételeket szabjanak agrár jellegű támogatáshoz.

szója

fotó: Shutterstock

Mekkora szerepe lehet a GMO-nak a programokban?

Példának a szójaprogramot említeném. Ezen a téren már most eredményt lehet felmutatni, mert 40.000 hektárról 77.000 hektárra nőtt a vetésterület és a cél a 120 ezer hektáros vetésterület elérése. Ez ugyan már egy másik államtitkár területe.

Közelmúltban volt a Hermann Ottó ünnep, amikor szakmai műhelykonferenciával köszöntötték a vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóiratát, az alapításának 30. jubileumát ünneplő A Falu című periodikát.

A Hermann Ottó Intézet méltó a névadójához, mert képes arra, hogy az Államtitkárság különböző területeit összekapcsolja és kiszolgálja. Így a környezetügytől, a természetvédelemtől egészen a vidéki kultúrházak programjainak monitoringjáig, vagy az értéktárak segítéséig levő ívet átfogja. Ez jogosan ad reményt arra is, hogy éppen ezen a területen, a zöldturizmus, a zöld gondolat terjesztése területén az eddiginél nagyobb szerepet töltsünk be, akár a falusi kultúrházakban is.

Köszönöm a tájékoztatást és hasonló sikerekben gazadag új esztendőt kívánok az olvasók és a magam nevében!