Az Európai Unió új jogi keretek bevezetését tervezi a génszerkesztett növények szabályozására. A géntechnológiával nemesített fajták megítélése és kezelése alapjaiban változhat meg az új szabályozás szerint, amelyet az Európai Parlament és a tagállamok még nem hagytak jóvá, de elvi megállapodás már született.



Új kategóriák: NGT-1 és NGT-2

Az új génkezelési technikák (NGT – New Genomic Techniques) olyan nemesítési módszerek, mint a génszerkesztés, amelyek célzott genetikai módosítással, de idegen DNS beillesztése nélkül hoznak létre új tulajdonságokat.

A javaslat értelmében a génszerkesztett növényeket két kategóriába sorolják:

  • NGT-1: nem tartalmaznak gyomirtó-toleranciát vagy rovarölő anyagokat termelő génmódosítást. Ezek a növények a jövőben mentesülnének a szigorú GMO-szabályozás alól, és a hagyományos nemesített fajtákkal egyenértékűként kezelnék őket.
  • NGT-2: olyan növények, amelyek gyomirtó-rezisztenciát hordoznak vagy rovarölő anyagokat termelnek – ezek továbbra is a jelenlegi GMO-szabályok hatálya alá esnek.

Az NGT-1 kategóriába tartozó vetőmagokon és szaporítóanyagokon ugyanakkor fel kell tüntetni az eljárás típusát, hogy a gazdálkodók biztosítani tudják NGT-mentes termelési láncaik fenntartását.


gabona

Fotó: Pixabay

A cél: ellenállóbb, fenntarthatóbb növények

Jacob Jensen, Dánia mezőgazdasági minisztere szerint az új technikák segítségével kevesebb ráfordítással lehetne nagyobb terméshozamot elérni. Az új szabályozás lehetővé tenné olyan növények kifejlesztését, amelyek jobban bírják a klímaváltozás hatásait, például az aszályt vagy az áradásokat, miközben kevesebb műtrágyára és növényvédő szerre van szükségük.

A szabadalmak átláthatósága is javulna

A rendelet fontos újdonsága, hogy növeli a transzparenciát a szabadalmaztatás területén is. Az NGT-1 növények nyilvántartásba vételénél a nemesítőknek kötelező lenne minden létező vagy folyamatban lévő szabadalmi információt benyújtaniuk, amelyek egy nyilvánosan elérhető adatbázisba kerülnének.

A vállalatok önként vállalhatják, hogy a technológiák licencelése méltányos feltételekkel történik. Emellett szakértői csoport elemzi majd, milyen hatással van a szabadalmi gyakorlat az innovációra, a vetőmagpiacra és a versenyhelyzetre. Az Európai Bizottság egy éven belül tanulmányt készít, és szükség esetén újabb jogszabályokat javasolhat.



A vita nem zárult le

A tervezet támogatói szerint a rugalmasabb szabályozás segíti az EU mezőgazdaságának versenyképességét, csökkenti a külső importfüggőséget, és támogatja a gazdákat az alkalmazkodásban a környezeti kihívásokhoz.

Az ellenzők viszont környezeti és egészségügyi kockázatokra hívják fel a figyelmet, és azt is hangsúlyozzák, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni, ha génszerkesztett élelmiszert vásárolnak. Ezért a jelölési szabályok lazítása sokak szerint veszélyeztetheti a fogyasztói döntés szabadságát.

A végleges döntés az Európai Parlament és a tagállamok kezében van – addig is komoly viták várhatók arról, hogyan lehet összeegyeztetni az innovációs igényeket a környezetvédelmi és etikai szempontokkal.

Forrás: fruitveb.hu

Indexkép: Pixabay