Az idei év dinnyetermelési tapasztalatai aggodalomra adnak okot: a hazai termés legalább 25 százalékkal csökkent, miközben az alacsony fogyasztói árak és gyenge kereslet tovább nehezítették a termelők helyzetét. A Magyar Dinnyetermelők Egyesületének (MDE) elnöke, Göcző Mátyás szerint, ha a kiskereskedelmi láncok továbbra is kizárólag az alacsony árakkal próbálnak versenyezni, akkor az hosszú távon a hazai önellátás rovására mehet.

Az elmúlt néhány évben a termelők számára kedvező piaci környezet alakult ki, amely ösztönözte a termőterületek bővítését – emelte ki Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. „Ezekben az években az időjárás nagy részben a termelőknek kedvező volt” – tette hozzá. Az idei időjárási viszonyok azonban szinte egész Európában anomáliákat okoztak, ami nemcsak a termelést, hanem az értékesítést is jelentősen befolyásolta.

Kezdődött azzal, hogy a hideg idő alatt nem tudtuk időben kiültetni a palántákat, majd június második felében 40 fok körüli kánikula és légköri aszály sújtotta a növényeket

– sorolta a nehézségeket az elnök. Emiatt a szezon nem tudott időben elindulni: csak július 12. körül volt elegendő magyar dinnye a piacon, hogy az ország teljes területén elérhető legyen. Ebben az időszakban viszont a hőmérséklet erősen visszaesett, nemcsak Magyarországon, hanem a kulcsfontosságú exportpiacokon is. Például Münchenben nappal mindössze 14 fokot mértek. A hűvös idő pedig az olasz és spanyol termelők szempontjából is problémát jelentett, különösen, hogy ezek a régiók szintén megcélozták a magyar termelők exportpiacait.

dinnye

Az idei időjárási viszonyok szinte egész Európában anomáliákat okoztak, ami nemcsak a termelést, hanem az értékesítést is jelentősen befolyásolta – fotó: pexels.com

Az alacsony hőmérséklet nemcsak a termést, hanem a fogyasztást is negatívan érintette: 30 Celsius-fok alatt a görögdinnye iránti kereslet 20-40 százalékkal is visszaeshet. Ezzel egyidőben a különböző termőtájakról származó dinnyék egyszerre jelentek meg a piacon, túlkínálatot okozva. Az olasz és spanyol termelők olyan országokban is megjelentek – például Lengyelországban –, ahol korábban nem voltak jelen, ezzel is csökkentve a magyar dinnye exportlehetőségeit.

Az egész európai piacot érintette a nyomott árak kialakulása, ami a hazai üzletláncoknál is megfigyelhető volt. Bár ezek számára a szezon közepén is elérhető volt az olcsó importáru, Göcző Mátyás szerint gondot jelent, hogy „nem a termékkel, illetve a kiszolgálás minőségével, hanem a minél alacsonyabb árral próbálják meg becsalogatni a vásárlókat”. Az MDE már július közepén „nyomatékosan megkérte” a kiskereskedelmi láncokat, hogy az időjárási okokra visszavezethető akcióikat „korrekt, rendes áron” bonyolítsák le, figyelembe véve mind a fogyasztók, mind a termelők érdekeit.

Göcző Mátyás szerint azonban a felhívás nem érte el a kívánt hatást: a termelői érdekek háttérbe szorultak, miközben a dinnyét akciós, akár 149 forintos kilónkénti áron kínálták. A termelők számításai szerint a 200 forint alatti ár már nem fedezi a költségeiket, így „az önellátásunk is veszélybe kerülhet”. Ez pedig a fogyasztók számára is hátrányos lenne, hiszen a hazai dinnye háttérbe szorulása az import növekedéséhez vezethet.

A szezon közepén tapasztalt nyomott árak miatt több termelő jelezte, hogy a jövőben nem kíván dinnyével foglalkozni. Az értékesítési problémákon túl sok helyen súlyveszteséggel is számolni kellett: bár a kötési számok megvoltak, a gyümölcsök nem nőttek megfelelő méretűre. Az idei terméskiesés elérte a 25 százalékot, amit az alacsony felvásárlási és fogyasztói árak tovább súlyosbítottak.

Az MDE elnöke szerint idén jó esetben csak az önköltséget tudták kitermelni, ami technológiától függően hektáronként 4-5 millió forintot is jelenthet. Ehhez még további kiadások társulnak, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a dinnye megfelelő minőségben kerüljön az áruházakba.

Göcző Mátyás úgy véli, hogy bár az idei év tapasztalatai után csökkenhet a termőterület, nem biztos, hogy többre lenne szükség – a legfontosabb az, hogy a megtermelt áru biztos értékesítési lehetőségek mellett jusson el a fogyasztókhoz. Jelenleg Magyarországon mintegy 3600-3700 hektáron termelnek görögdinnyét, míg sárgadinnyét közel 700 hektáron.

Forrás: vg.hu

Indexkép: shutterstock.com