Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói megállapodtak az első olyan átfogó uniós szabálycsomagról, amely egységes keretet teremt a kutyák és macskák tenyésztésére, tartására, nyomon követhetőségére és importjára. A reform célja a visszaélések felszámolása, a kegyetlen üzleti gyakorlatok megfékezése, valamint a háziállatok egészségének és jólétének hatékonyabb védelme.

A változások több millió európai állattartót érintenek. Mivel az EU lakosságának mintegy 44 százaléka tart kutyát vagy macskát, a szabályozás jelentős társadalmi hatással jár. A kutya–macska kereskedelem évi 1,3 milliárd eurós forgalmat ér el, és az elmúlt években a távol-keleti és kelet-európai illegális szaporítótelepek, valamint az ellenőrizetlen online értékesítés komoly állatvédelmi kockázatokat idéztek elő. Az új szabályok ennek igyekeznek gátat szabni.

Kötelező mikrochipezés: teljes nyomon követhetőség épül ki

Az egyik legfontosabb elem, hogy az EU-ban élő összes kutyát és macskát – a magántulajdonban tartott állatokat is – kötelező lesz mikrochippel ellátni, és egy interoperábilis nemzeti adatbázisban regisztrálni.

A kötelezettség fokozatosan lép életbe.

Eladók, tenyésztők, menhelyek:

  • 4 év felkészülési idő,

magántulajdonosok esetében:

  • kutyáknál 10 év múlva lesz kötelező,
  • macskáknál 15 év múlva.

A nyomon követhető rendszer célja, hogy megakadályozza az ismeretlen eredetű, sokszor egészségtelen körülmények között tenyésztett kölykök piacra kerülését, és könnyebb helyzetbe hozza a hatóságokat az illegális szaporítók felderítésében.

Betiltják a túltenyésztést és a rokontenyésztést

Az EU egyértelmű tiltást vezet be az olyan tenyésztési gyakorlatokra, amelyek az állatok egészségét veszélyeztetik. A szabályok értelmében nem engedélyezett:

  • extrém fizikai tulajdonságok mesterséges kialakítása (például extrém rövid orrú, légzésproblémás kutyák),
  • rokontenyésztés szülők és utódok, nagyszülők és unokák, illetve testvérek vagy féltestvérek között,
  • minden olyan szaporítás, amely bizonyítottan súlyos egészségkárosító hatással jár.

A cél, hogy ne szülessenek olyan állatok, amelyek eleve betegségekre vagy fájdalmas életkörülményekre vannak „tenyésztve”. A szabályozás kimondja: az állat nem lehet genetikai kísérleti termék vagy üzleti eszköz.

Tiltások a kegyetlen módszerek ellen

A rendelet több olyan gyakorlatot is betilt, amely a hétköznapi állattartásban és a kiállítási világban is elterjedt:

  • a kutya vagy macska tárgyhoz kötözése (kivéve indokolt orvosi kezelés esetén),
  • csípős vagy fojtó nyakörvek használata biztonsági mechanizmus nélkül,
  • megcsonkított vagy túltenyésztett állatok részvétele kiállításokon, versenyeken vagy bemutatókon.

Ezzel az EU nemcsak az állatkínzás visszaszorítását célozza, hanem azt is, hogy a kiállítási standardok ne jutalmazzák tovább a szélsőséges, egészségtelen megjelenést.

Szigorúbb importszabályok: bezárul a „magánállatos” kiskapu

Az illegális kereskedelem egyik kiskapuja az volt, hogy a harmadik országokból érkező állatokat „nem kereskedelmi céllal” hozták be, majd az EU-n belül értékesítették őket. Az új rendszer ezt is megszünteti:

  • minden behozott kutyát és macskát már az EU-ba lépés előtt mikrochippel kell ellátni,
  • az állatokat kötelező egy nemzeti adatbázisban regisztrálni,
  • a belépő tulajdonosnak legalább 5 munkanappal érkezés előtt előzetes regisztrációt kell benyújtania.

Az új szabályok teljes transzparenciát teremtenek, és hatékonyan védik a belső piacot az illegális importtól.

„A háziállat családtag, nem tárgy vagy játék”

Veronika Vrecionová, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának elnöke szerint az új szabálycsomag mérföldkő a felelős állattartás szempontjából.

A tenyésztés és nyomon követhetőség szigorúbb szabályai megnehezítik a visszaélő és illegális üzemeltetők elrejtőzését. Üzenetünk világos: a háziállat családtag, nem tárgy vagy játék.

A jogalkotók célja ezzel az is, hogy tisztességes és átlátható piaci viszonyokat teremtsenek az engedéllyel működő tenyésztők számára.

Miért volt szükség uniós beavatkozásra?

A jogszabályi kezdeményezést több tényező sürgette:

  • az EU lakosságának 74 százaléka szerint jobban kell védeni az állatokat,
  • a kutya–macska kereskedelem jelentős része ellenőrizetlen online felületeken zajlik,
  • eddig nem léteztek egységes uniós állatvédelmi szabványok erre a két állatra,
  • a tulajdonosok 60 százaléka interneten vásárol háziállatot, gyakran bizonytalan forrásból.

A Bizottság 2023 decemberében terjesztette elő a reformot, amely most jutott el a politikai megállapodás szintjére.

Mi következik ezután?

Az ideiglenes megállapodás a következő lépések után válik jogszabállyá:

  • az Európai Parlament plenáris ülése jóváhagyja,
  • a Tanács hivatalosan elfogadja,
  • a tagállamok megkezdik a több lépcsős bevezetési folyamatot.

Ezután indul a fokozatos átállás a kötelező chipezésre, a tenyésztési szabályokra és az új import-előírásokra.

Forrás: Európai Parlament

Indexkép: Pexels