Több tonna termés sorsa múlhat ezen a döntésen

Az üzenet egyértelmű: a kiszámíthatatlansággal járó időjárás, a bizonytalanságot előidéző támogatási rendszer, a munkaerőhiány vagy a globális piacnak való kitettségünk többé nem bizonytalansági faktorok, hanem valós tények, amelyekre sürgősen, megelőző lépésekkel kell reagálni. Mindemellett elengedhetetlen a komplex, rendszerszintű gondolkodás és a termesztéstechnológia minden egyes elemének professzionális végrehajtása.

Kőrösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

A házigazda Új Élet Mezőgazdasági Kft. és a Bakodpusztai Idegenforgalmi Centrum ügyvezetője Dusnoki Csaba előadásában kihangsúlyozta:

a termelőképességünk megőrzésének egyik fontos eleme az öntözés, amelynek már nem csupán a terméshozam növelése, hanem a termésbiztonság garantálása a legfontosabb feladata.

A szakember kiemelte, hogy az öntözés nem csak a kukorica, hanem számos más növény esetében is tonnás nagyságrendű többlethozamot képes biztosítani. A megfelelő fenológiai időszakban végzett, víztakarékos öntözés akár többszörösen is megtérülhet. Ehhez azonban elengedhetetlen a növényélettan, a környezeti tényezők és a döntéstámogató rendszerek integrált figyelembevétele.

Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. és a Bakodpusztai Idegenforgalmi Centrum ügyvezetője – fotó: Agroinform.hu

Az öntözési technológiáról röviden

Dunapatajon jelenleg 220 hektáron folytatnak öntözést, főként a nyári hónapokban, amikor a vízigény a legnagyobb. A növények önálló vízellátását addig próbálják fenntartani, ameddig csak lehet, hogy ezzel is ösztönözzék a gyökérrendszer fejlődését. Extrém időjárási helyzetekben azonban előfordulhat, hogy az öntözést jóval korábban kell megkezdeni.

A vízellátás folyamatos ellenőrzése alapvető része a technológiának – ennek mérésével biztosítják, hogy a talaj nedvességtartalma soha ne csökkenjen kritikus szint alá. Így a kukorica növekedése egyik fenológiai szakaszban sem torpan meg, ami hozzájárul a stabil és magas terméshozamhoz.

A fejlett öntözőrendszer lehetőséget biztosít a tápoldatozásra is. A víz kijuttatása során egyúttal a szükséges tápanyagok is eljuttathatók a növényhez, ezáltal növelve a hasznosulásukat. A víz és a tápanyag szinergiája pedig egyértelműen jobb terméseredményekhez vezet. Az öntözés a teljes érési szakasz végéig tart, sőt, sok esetben még azon is túl – ez a technika elősegíti a vízleadást és csökkenti a szárítási költségeket.

Eredmények

A gyakorlati eredmények is önmagukért beszélnek: míg egy extrém évjáratban – mint amilyen az idei évi is – az öntözetlen takarmánykukorica 6-7 tonna termést hoz, az öntözött területeken ez az érték 12–14 tonnára is emelkedhet. Normál években is biztosítható 3–4 tonna többlethozam, ami már önmagában megtéríti az öntözés költségeit.

A gazdaság jelenleg 220 hektáron működtet automata öntözőrendszert, amelyet centerline típusú, távolról vezérelhető berendezések alkotnak. A technológiai váltás 2021-ben kezdődött, amikor a korábban használt dobos öntözés helyére modernebb megoldások léptek. Ezek nemcsak hatékonyabbak, hanem jóval kevesebb emberi munkát igényelnek.

Költségek, megtérülés

A beruházás költségei jelentős részben a területi adottságoktól függenek – felszíni vagy felszín alatti víz elérhetősége, az energiaellátás közelsége és az infrastruktúra kiépítése mind befolyásolják az árat. Egy automata öntözőrendszer telepítése jelenleg hektáronként mintegy 4 millió forintba kerül, de az elérhető állami és uniós támogatásokkal ez akár 2 millió forintra is csökkenthető.

A 2021-ben telepített rendszerek megtérülése már két év alatt megvalósult a kedvező terméseredményeknek köszönhetően, így a további termelés tiszta hasznot termel a gazdaság számára. Az Új Élet Mezőgazdasági Kft. célja, hogy 2026-ra már 300 hektár feletti területen alkalmazzák ezt a korszerű technológiát.

Integráció nélkül elképzelhetetlen a jövő

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) évtizedek óta meghatározza a hazai mezőgazdaság lehetőségeit és irányait. Az utóbbi időben egyre gyakoribb vita tárgyát képezi, hogy a korábbi, földalapú támogatási rendszer nem serkentette kellőképpen sem a hatékonyságot, sem az innovációt – különösen Magyarországon.

A mostani KAP-reform keretében több szakértő is arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Unió jövőben inkább a kis- és közepes méretű gazdaságokat kívánja előtérbe helyezni. Az új támogatási struktúra célja, hogy a versenyképességet és az innovációt támogató, teljesítményalapú szemléletet tükrözze.

Fórián Zoltán (Erste Bank) és Daoda Zoltán (AGRO.bio) – fotó: Agroinform.hu

Fórián Zoltán (Erste Bank) és Daoda Zoltán (AGRO.bio) beszélgetése során elhangzott: Nyugat-Európában a kisebb gazdaságok jellemzően integráltan működnek, így a piacra jutás is kollektív alapon történik. Ilyen környezetben érthető, hogy az EU a jövedelemtípusú támogatásokat preferálja. Magyarországon viszont ettől még messze vagyunk – a gazdák többsége továbbra is önállóan, egyéni érdekeit követve próbál boldogulni. Fórián szerint ez a hozzáállás hosszú távon komoly veszélyekkel járhat a magyar mezőgazdaság számára.

Az egyéni fellépés helyett csak az összefogás, az érdekképviselet és a piaci jelenlét megerősítése – vagyis az integráció – hozhat eredményeket. Ellenkező esetben a kisebb gazdaságok túlélése kérdésessé válik.

Kihangsúlyozta: a támogatási plafon és a csökkenő források már a nagyobb gazdaságokat is érintik. Ennek hatására ezek a szereplők is komoly integrációs lehetőségekben gondolkodnak. A kisebb gazdaságok számára ez követendő példa kell legyen, hiszen más út nem kínálkozik.

A piacismeret kulcsfontosságúvá vált

A mezőgazdasági termelők idejük nagy részét a tényleges termelési folyamatokra fordítják, miközben az értékesítési lehetőségek feltérképezésére és a piac alakulásának nyomon követésére alig marad idejük, energiájuk. Holott éppen ezek azok az elemek, amelyek alapvetően meghatározzák a gazdaságok nyereségességét.

Tapasztalatok alapján azok a mezőgazdasági vállalkozások képesek kimagasló jövedelmet elérni, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a piaci folyamatok megértésére, valamint az értékesítés tudatos és jól időzített megszervezésére.

Mindezek alapján a szakemberek egyetértettek abban, hogy elkerülhetetlenné vált egy szemléletváltás az agráriumban. Azok a gazdák, akik a magas szintű technológiai tudás mellett nem rendelkeznek elegendő tudással ezen a területen is, kénytelenek lesznek együttműködni olyan szolgáltató cégekkel, amelyek képesek pótolni ezt a hiányt.

A 2021-ben alakult Kukorica Kör Egyesület a dunapataji rendezvényhez hasonló szakmai programok szervezését, a magyar gazdák ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek folyamatos átadását, annak szakmai értelmezését, továbbá szakmai megmérettetések szervezését tűzte ki céljául.

Szerző: Gáspár Andrea – Agroinform.hu