Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke és egyben az új országos főállatorvos szerint a magyar állategészségügy egyszerre állt helyt több fronton, és bár a kihívások óriásiak voltak, mint mondta, „a legfontosabb, hogy megállítottuk a fertőzést, és újraindulhatott az élet az érintett telepeken.”


Egy év, amely próbára tette az állategészségügyet

– Igazából – kezdi dr. Nemes Imre – a váltást a volt országos főállatorvos, Dr. Pásztor Szabolcs kezdeményezte, aki az elmúlt évek járványai után úgy érezte, hogy a főosztály vezetésére szeretne koncentrálni, és kérte, hogy más vegye át a feladatokat. Nagy István miniszter úr engem bízott meg a főállatorvosi feladatokkal. Elődöm továbbra is a minisztérium kötelékében dolgozik, és az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály irányítása mellett a nemzetközi kapcsolatokban segíti a munkámat.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy a két feladat – a Nébih vezetése és az országos főállatorvosi pozíció – most egymást erősíti: „A Nébih nagy szervezet, termőföldtől az asztalig terjed a hatásköre, így az erőforrások is gyorsabban rendelkezésre állnak, mint egy minisztériumi főosztályon.”

Visszatekintve az elmúlt évre, nem kertelt:

Nem volt könnyű évünk, és nem is készültünk erre a helyzetre.

Elmondása szerint előbb a madárinfluenza húzódott el májusig, év elején megjelent a kiskérődzők pestise, amely korábban soha nem fordult elő Magyarországon. „Zala vármegyébe Romániából fertőzött állatokkal került be a vírus, de szerencsére mindössze három kisebb állományt kellett felszámolni” – fogalmazott.

Ezután következett a legnagyobb próbatétel: a ragadós száj- és körömfájás.

– Ötven év után újra találkoztunk ezzel a betegséggel – mondta. – Ez nagyon komoly kihívás elé állította az állategészségügyi szolgálatot. Úgy érzem, sikeresen helytálltunk, hozzáteszem, szerencsénk is volt: mindössze öt telep fertőződött, és ez mindennél fontosabb eredmény.

Újrainduló élet és kártalanítás

A szakember szerint a helyreállítás is jól halad:

– Az öt érintett telepből már négyben újra vannak állatok, ha nem is teljes létszámban. A levéli telepen még folynak a felújítási munkálatok, de ott is tervezik az újraindulást. A négy telepen a kártalanítás 80–90 százaléka már realizálódott. Az állatok értékét megtérítettük, most a takarmányok, karámrendszerek, egyéb eszközök értékelése zajlik. Fontos kiemelni, hogy a kormány döntése alapján a száj- és körömfájással érintett gazdálkodók teljes, 100 százalékos kártalanításban részesülnek – jelezte Dr. Nemes Imre.

A járványvédelem nem kampányfeladat

A beszélgetésben felmerült, mit tanulhatott az ágazat az elmúlt időszakból.

– Talán azt, hogy a hosszú járványmentes évek elkényelmesítették a szarvasmarha- és juhtartókat – mondta a főállatorvos. – A járványvédelem fontossága háttérbe szorult, pedig ez nem olyan dolog, amit egyszer megcsinálunk és kipipálunk. Nap, mint nap be kell tartani a szabályokat, különben hiába minden fejlesztés.

Hozzátette: a kormány új járványvédelmi fejlesztési támogatási programot indított, amely segíti a telepek strukturális fejlesztését – kerítések, fertőtlenítő pontok, öltözők, beléptető rendszerek – kialakítását.

„A cél az, hogy a járványvédelem olyan természetes legyen, mint a lélegzetvétel” – fogalmazott.

Szándékos fertőzés? Vizsgálják, de nincs bizonyíték

Arra a kérdésre, hogy vizsgálják-e a szándékos fertőzés lehetőségét a száj- és körömfájás esetében, dr. Nemes Imre így válaszolt:

– Jelenleg is folynak még laboratóriumi vizsgálatok, de egyelőre nincs bizonyíték szándékosságra. Annyit tudunk, hogy a vírus miként terjedt egyik telepről a másikra, de az eredetét még nem sikerült beazonosítani – válaszolta kérdésünkre.

vaddisznó

Kényszervágás esetén nemcsak a nagygazdákat kártalanítják – Fotó: pexels.com

Következő front: afrikai sertéspestis

A főállatorvos szerint a következő komoly kihívás az afrikai sertéspestis (ASP), amely 2018 óta jelen van Magyarország vaddisznóállományában.

– A vírus hét éve itt van, de eddig csak vaddisznókban állapítottuk meg. Most a veszély délről fenyeget, Horvátországban a házisertések öt százalékát már ki kellett irtani, és a vírus nyolc-tíz kilométerre megközelítette a magyar határt. Baranya vármegyében már megtettük a szükséges óvintézkedéseket. Tizenöt vadásztársaságnál jelöltünk ki magas kockázatú területet, ahol fokozott ellenőrzések, mintavételek és a vaddisznóállomány gyérítése zajlik – közölte az országos főállatorvos.

Mit tegyen a gazda?

– Ha a vírus megjelenne a déli országrészekben, akkor a házisertéstartóknak is szigorúbb szabályokkal kellene szembenézniük – magyarázta. – A szabadon tartás tilos lesz, az állományokat kettős kerítéssel kell elhatárolni a vadon élő állatoktól, a kiszállításra kerülő sertéseket pedig laborvizsgálatnak kell alávetni.

A kistermelőknek sem kell aggódniuk a kártalanítás miatt: „Náluk is 100 százalékos a kártalanítás, ha elrendeljük az állatok leölését.”

Ami a mindennapi védekezést illeti, dr. Nemes Imre hangsúlyozta:

– Cserélni kell a cipőt, a ruhát, mielőtt az állatok közé lépünk. Minimalizálni az idegenek mozgását a telepen, és különösen a vadászoknak kell ügyelniük a ruházat és eszközök fertőtlenítésére. Ezek apróságoknak tűnnek, de járvány idején életeket és megélhetéseket menthetnek – szögezte le a szakember.

Zárszó: a biztonság ára a fegyelem

A főállatorvos szerint az elmúlt időszak megtanította, hogy a járványvédelem nem kampánytéma, hanem napi fegyelem kérdése.

„Az állattartás biztonsága nemcsak az állategészségügyi szolgálat feladata. Minden gazdálkodó, aki betartja a szabályokat, egyben a saját jövőjét is védi” – szögezte le végül.

Indexkép: Pixabay