Milyen tápanyag-ellátási kritériumai vannak a magasabb fehérje-tartalom elérésének búzában, szójában, borsóban? – Heti Körkérdés

A fehérjék nem csupán a növény fejlődésének és növekedésének alapfeltétele, hanem a termés mennyiségére és minőségére is közvetlen hatást gyakorol. Nézzük, hogy ennek milyen tápanyag-ellátási feltételei vannak.

A szakértői válaszokért kattintson a névre!

Tóth Milena
szaktanácsadó
Yara Hungária Kft.

A magasabb fehérjetartalom tápanyag-ellátási összefüggései búzában, szójában és borsóban

A növények fehérjeképzése összetett, több tényező által meghatározott folyamat. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai, a termesztéstechnológia elemei, a tápanyag-utánpótlás minősége és időzítése, valamint az időjárási hatások együttesen befolyásolják a végső fehérjetartalmat. Bár a genetikai adottságok meghatározóak, a megfelelő tápanyag-ellátás kulcsszerepet játszik a fehérjeszintézis optimalizálásában.

Búza esetében a fehérjetartalom alakulását elsősorban a nitrogén mennyisége, formája és kijuttatásának időzítése határozza meg. A kijuttatott nitrogén mennyiségének változása közvetlenül hat a szemtermés fehérjetartalmára. Ahogy az optimális nitrogénellátás megváltozik (pl. gazdasági okokból), vagy ahogy a kijuttatott nitrogén mennyisége eltér az optimálistól, a fehérjetartalom jellemzően körülbelül 1%-kal változik minden 50 kg N/ha-ra vetítve.

A korai nitrogénellátás elsősorban a hozamot növeli, míg a fehérjetartalom fokozásához a zászlós levél megjelenése és a virágzás közötti fejtrágyázás a leghatékonyabb. Különösen a tavaszi fejtrágya esetében fontos, hogy a műtrágyában lévő nitrogén egy része nitrát formában legyen. Ezt a növény azonnal fel tudja venni. A rövid felszívódási idő miatt a késői kijuttatás esetén is csak azonnal hatásos, magas nitráttartalmú nitrogénműtrágyákat javasolt használni.

A nitrogén fehérjékké történő beépüléséhez elengedhetetlen a megfelelő kénellátás. A kén számos aminosav alkotóeleme, így hiánya nemcsak a fehérje mennyiségét, hanem minőségét is rontja. Emellett a mangán, a réz és a cink támogatják a nitrogén-anyagcserét, az enzimaktivitást és a stressztűrést, ami különösen változó környezeti feltételek mellett fontos a fehérjeszintézis fenntartásához.

A minőségi búza tápanyag-ellátásáról további részleteket, érdekességeket, pontos technológiai ajánlásokat a www.yara.hu oldalon megtalálható 2025. januári Yara Magazinunkban olvashatnak.

Borsóban és szójában a fehérjetartalom szorosan összefügg a növény teljes nitrogénfelvételével és annak magokba történő átcsoportosításával. Optimális körülmények között a vegetatív részekben felhalmozott nitrogén jelentős része a hüvelyképzés során kerül a magokba. A végső fehérjekoncentrációt nagymértékben befolyásolja a magok száma: kevesebb mag esetén magasabb fehérjetartalom alakul ki.

A környezeti stresszhatások, különösen a szárazság, jelentősen módosíthatják ezeket a folyamatokat. A foszfor közvetetten támogatja a nitrogénmegkötést azáltal, hogy fokozza a fotoszintézist, a gyökér- és gümőképződést, valamint az energiaellátást. A kálium kulcsszerepet játszik az enzimek aktiválásában és a nitrogén-anyagcserében, hiánya a fehérjeszintézis romlásához vezethet. A kén a pillangósoknál is nélkülözhetetlen a kéntartalmú aminosavak képződéséhez, míg a mikroelemek közül különösen a molibdén fontos a nitrogénátalakítási folyamatokban.

Számos cikket olvashat mindkét fehérjenövény tápanyag-utánpótlásáról honlapunkon, szántóföldi katalógusunkban pedig fenológiához igazított technológiai termékajánlást is talál.

Gyói Gábor
szaktanácsadó, kereskedelmi vezető
Fitohorm Kft.

A fenti növények vonatkozásában a fehérje- és aminosavtartalom az egyik legfontosabb beltartalmi értékmérő tulajdonság, sőt, adott esetben termesztési cél. Ugyanakkor ez a termesztési cél csak akkor lehet sikeres, ha a növényeink számára a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítjuk a keléstől a betakarításig, lehetőleg folyamatosan.

Ez tehát a feladat, de hogy néz ki mindez a valóságban, a tápanyag-ellátás szempontjából?

A búza kapcsán a kiemelkedő fehérjetartalom alapja az igényeit magas szinten, hatékonyan, és folyamatosan biztosítani képes nitrogénellátás. A tavaszi hónapok végétől a ritkuló (teljesen elmúló) csapadék a folyamatosság meglétének kérdését veti fel. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a korán kijuttatott nitrogén hatóanyag-szint április végére erősen lecsökken a talajokban. A szilárd trágyák alkalmazása bemosódás nélkül reménytelen, ez részben igaz az UAN-oldatokra is, amelyek még adott esetben perzselhetnek is.

Mindeközben a nitrogénigény, amely ettől az időtől már inkább a beltartalmi (fehérje) paramétereket javítaná, egyértelműen fennáll. Ha fennáll, akkor ezt ki kell szolgálni, mégpedig jobb híján levéltrágya formájában. Levélen keresztül értékelhető mennyiségű nitrogén-hatóanyagot csak karbamid formában tudunk átjuttatni, amely viszont nagyon illékony. A megoldást a karbamid-formaldehid hatóanyagú levéltrágya jelenti, amely néhány óra helyett, akár 10-12 napig is fixálni képes a nitrogén egy részét a levél felületén, ezzel biztosítva a folyamatos ellátást a búza számára. A FitoHorm kínálatában a Turbó Nitrogén tartalmazza ezt a hatóanyagot. Ideális kijuttatási ideje a zászlós levél kiterülésével kezdődik, és a kalászvédelem elvégzésével fejeződik be. Dózisa 8-12 l/ha.

A kén, mint minőségjavító tápelem pótlása ugyancsak megkerülhetetlen. A két legfontosabb feladata a nitrogén beépülés támogatása, valamint a kéntartalmú aminosavak szintézise. Levéltrágyaként való kijuttatását azonban szorosan összekötném az utóbbi évek nagy „hiányzójának” a káliumnak a pótlásával. Gyakori levélmintázási tapasztalatunk, hogy az aszályos tavasz végi, nyár eleji hónapokban rendkívül megnő a káliumhiányt mutató minták aránya. Az okok összetettek: egyrészt nem használunk megfelelő mennyiségű káliumtrágyát, másrészt a korai nagy adagú nitrogéntrágyák akadályozzák a kálium felvételét, harmadrészt; mire csökken a nitrogénszint a talajban, addigra beköszönt az aszály, és elfogy a talajoldat. A megfelelő növényélettani egyensúly fenntartása érdekében elengedhetetlen a káliumot levélen keresztül is elérhetővé tenni. A magas kálium- és kéntartalmú Turbó Kálium 2-3 l/ha-os alkalmazásával, egy menetben biztosíthatjuk ezt a két fontos tápelemet.

Mikroelemoldalról három minőséget alapvetően befolyásoló elem jelenléte szükséges, lehetőleg a tenyészidőszak első harmadában. Ezek: a réz, a cink és a mangán! Kínálatunkban ez a Turbó Cink, Turbó Réz és a Turbó Mangán kelátok, amelyek akár már 1-1 l/ha mennyiségben is jelentősen támogatják a fehérjetartalom növekedését!

A szója és borsó vonatkozásában, - tekintettel arra, hogy ezek termesztése sok esetben öntözött körülmények között történik, - inkább a mikroelempótlás fontosságát emelném ki! Az cél, a minél magasabb szintű szimbiózis fenntartása a gyökérzeten élő baktériumokkal. A harmonikus szimbiózis révén nő a nitrogénmegkötő képesség, valamint a hasznos gyökérfelület, amely jelentős mértékben hat a hüvelyekben fejlődő szemek beltartalmi mutatóira.

A cink segít a gyökeresedés kiteljesedésében, a bór a terméskötődésben és a sejtfalak megszilárdításában, a molibdén pedig elősegíti a rhizobiumokkal való együttélést. Ezek a mikroelemek a megfelelő arányban, kelatizált formában, a FitoHorm Szója termékünkben találhatóak meg, amelyet 4-5 l/ha-os dózisban javaslunk alkalmazni.

További információ: www.fitohorm.hu

KÖRKÉRDÉS programunkkal hétről hétre jelentkezünk. Olyan témákat helyezünk fókuszba, amelyek a gazdálkodók számára támpontot adnak az inputanyag-beszerzés terén, továbbá választ adnak az agrotechnológiai kérdésekre.