Különös mozgalom indult el a lengyeleknél: a gyümölcsösök és zöldségeskertek tele terméssel, de nincs, aki leszedje őket. Az árak olyan mélypontra estek, hogy sok gazdának nem éri meg betakarítani a termést. Ezért egyre többen döntenek úgy: megnyitják földjeiket bárki előtt, aki hajlandó önként, saját kezűleg leszedni, amit csak elbír.



A wrocławi régióban már messziről érezni lehet az érő almák illatát. A gazdák fillérekért kínálják a Jonagored, Elstar, Topáz és Gala fajtákat – vagy jelképes összegért, vagy ingyen, csak ne vesszen kárba. A hagyományos szüreti hangulatot idéző kezdeményezések új értelmet nyernek: családok érkeznek gyerekekkel, hogy együtt takarítsák be a gyümölcsöt, miközben újra kapcsolatba kerülnek a földdel és a termelőkkel.

A probléma nemcsak az almát vagy a körtét érinti. A Sandomierz környékén lévő termőföldeken a paprika és paradicsom is tömegesen érik – a gazdák azonban inkább elajándékozzák a termést, minthogy anyagi veszteséget szenvedjenek el. Egy 37 hektáros paradicsomfarm még templomfelújításra is gyűjt az önkéntes szedők adományaiból. Hasonló a helyzet Bydgoszcz közelében is, ahol a hagymaföldek túl nagyok ahhoz, hogy kézi munkaerő nélkül időben be lehessen takarítani őket.


lengyel alma

illusztráció – Fotó: Shutterstock


Élelmiszer-pazarlás és túltermelés – egyszerre küzdelem és lehetőség

A helyzet drámai, ugyanakkor új megközelítésekre is ösztönöz. A közösségi kezdeményezés egész Lengyelországot behálózza. Egyre több gazda kínálja így fel a termését, amely különben a földeken rohadhatna el. Ez az élelmiszer-pazarlás ellen vívott harc egyik leghatékonyabb, közösségi megoldása – miközben a résztvevők újra felfedezik az egyszerű élet és a természetközelség értékeit.

A mezőgazdaság mély válsága

A gazdák helyzete azonban messze nem romantikus.

Az aszályok, fagyok, növekvő költségek, árrögzítés és a külföldi import együttesen olyan nyomást gyakorol, amely sok termelőt a csőd szélére sodor.

Stefan Krajewski mezőgazdasági miniszter nyíltan beszélt a válság többrétegű természetéről: szerinte a lengyel mezőgazdaság jelenleg nem a haszonról, hanem a túlélésről szól.



A minisztérium már vizsgálja a beszerzési árak és a fogyasztói árak közötti különbségeket, valamint a piaci manipuláció lehetőségét. Emellett kiemelik: a kiskereskedelmi láncok dominanciája torzítja a piacot, miközben az olcsó, támogatott import termékek – spanyol paprika, marokkói paradicsom – ellepik az üzleteket.

Remény a földből és az emberekből fakad

Mégis, van fény az alagút végén: a helyi kezdeményezések, az emberek részvétele és a közvetlen kapcsolat a termelőkkel új utat nyithat a mezőgazdaságban. A közvetítőktől mentes értékesítés, az önkéntes betakarítás és az önellátás erősítése mind hozzájárulhatnak a rendszer újragondolásához.

Ahogy egy résztvevő fogalmazott: „A boltban minden szép és szabályos – de itt valódi az alma, valódi az illat, valódi az ember.”

Forrás: ekologia.pl

Indexkép: illusztráció/Shutterstock