Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés valamint a várható lisztharmatjárvány komoly feladat elé állítja a szőlőtermelőket. Dr. Füzi István szaktanácsadó, címzetes egyetemi docens szerint az idei szezon egyik legfontosabb időszaka következik, hiszen a következő 40 napban dőlhet el az ültetvények termésének sorsa.
A szakember szerint a termelőknek most elsősorban az amerikai szőlőkabóca és a lisztharmat elleni védekezésre kell összpontosítaniuk.
Kikeltek az amerikai szőlőkabóca lárvái
Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés időzítése kulcsfontosságú. Az első lárvákat már május közepén megtalálták, a tömeges kelés pedig május 20-a után kezdődött meg.
– Most már nagyon sok kabócát látunk az ültetvényekben. A legfontosabb, hogy az első és második lárvastádiumban történjen meg a védekezés, de semmiképpen sem később a harmadik stádiumnál, amikor a kártevő még nem képes terjeszteni az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazmás betegséget – mondta Dr. Füzi István.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legsúlyosabb szőlőbetegség, amely hosszabb távon akár az ültetvény felszámolásához is vezethet. A szakember szerint a termelőknek nem szabad halogatniuk az első kezelést.
Dr. Füzi István – Forrás: Dr. Füzi István
A védekezést ugyanakkor nehezíti, hogy jelenleg virágzik a szőlő. Ilyenkor különösen ügyelni kell a méhek és más beporzó rovarok védelmére. A legtöbb rovarölő szer csak méhkímélő technológiával, az esti órákban használható, míg a flupiradifuron hatóanyagú készítmény virágzás idején is kijuttatható (igaz, bizonyos esetekben erre is vonatkozik azért korlátozás).
A fertőzött vagy zárlat alatt álló területeken egy kezelés rendszerint nem elegendő, ott két egymást követő védekezés javasolt a lárvák ellen. Ezt úgy ajánlatos kivitelezni, hogy az első védekezés a L1/L2-es lárvastádiumra, a második pedig a harmadik fázisra (L3) essen.
A lisztharmat határozhatja meg az idei évet
A szakember szerint az idei szezon legnagyobb növényvédelmi kihívása a lisztharmat lesz.
– Olyan járványhelyzet alakulhat ki, amilyennel a termelők már régen találkoztak, utoljára 2014-ben. Annak 12 éve pusztító járványnak az erejét talán nem fogja elérni az ideié, de közel lehet hozzá. Az utóbbi években nem voltak igazán komoly lisztharmat-fertőzések, ezért sokan hajlamosak alábecsülni a veszélyt – fogalmazott.
Szétterjedt lisztharmattelepek szőlőlevél fonákán – Fotó: Dr. Füzi István
A fertőzés tünetei már tavasszal megjelentek az ültetvényekben. A beteg rügyekből kifejlődött hajtásokon április végén, a fás kéreghez közeli levelek fonákán május elején azonosították a kórokozót. Egyes ültetvényekben már május első felében tömeges fertőzések alakultak ki.
A virágzás különösen érzékeny időszak, hiszen a lisztharmat ilyenkor már a fejlődő bogyókat is megtámadhatja. A korai fertőzések gyakran teljes bogyószáradást okoznak, ami közvetlen termésveszteséget eredményez.
A szakember szerint most a rendszeres és hatékony védekezésnek van döntő szerepe.
– A következő mintegy 40 nap a legfontosabb. Július elejéig folyamatosan védeni kell az ültetvényt. Mivel járványveszély van, 10-12 napnál hosszabb permetezési időköz nem ajánlható – hangsúlyozta.
Dr. Füzi István szerint egyetlen kihagyott vagy nem megfelelő hatékonyságú kezelés is akár 50-60 százalékos termésveszteséget okozhat.
Amerikai szőlőkabóca L2-es lárvája – Fotó: Dr. Füzi István
A peronoszpóra egyelőre háttérben maradt
A lisztharmattal ellentétben a peronoszpóra jelenleg nem jelent veszélyt.
Bár május közepén több helyen 70-90 milliméter csapadék hullott 2-3 nap alatt, a fertőzés mégsem indult be. A hosszú száraz időszak ugyanis teljesen megakadályozta a kórokozó áttelelt fertőzőanyagának aktivizálódását.
– Nagy erejű peronoszpórajárvány kialakulására ezért nem számítunk. Kisebb fertőzések előfordulhatnak, de az idei év várhatóan nem erről a betegségről fog szólni – mondta a szakember.
Ennek ellenére a megelőző kezelések továbbra is indokoltak, mert egy csapadékosabb időjárási fordulat beindíthatja a kórfolyamatot.
Lisztharmatbevonat virágbimbó szirmain – Fotó: Dr. Füzi István
A „rezisztens” fajták sem jelentenek teljes biztonságot
Dr. Füzi István szerint sok termelő túlzott bizalmat helyez a rezisztensként vagy ellenállóként forgalmazott, elsősorban csemegeszőlő-fajtákba.
Tapasztalatai szerint több rezisztensnek nevezett szőlőfajta a peronoszpórával szemben valóban jól teljesít, a lisztharmat ellenében azonban sokszor ugyanúgy rendszeres növényvédelmet igényel, mint a hagyományos fajták.
– Több olyan rezisztens szőlőfajtám is van, amelyet lisztharmat ellen ugyanúgy permetezni kell. Kezelés nélkül némelyik rosszabb állapotba kerülhet, mint a hagyományos fajták – fogalmazott.
A szakember szerint ezért a rezisztens fajták esetében sem szabad elhagyni a növényvédelmet, különösen olyan években, amikor erős lisztharmatfertőzés várható.
Az idei szezon tehát fokozott figyelmet kíván a szőlősgazdáktól. Az amerikai szőlőkabóca elleni időben végrehajtott védekezés és a lisztharmat folyamatos visszaszorítása egyaránt meghatározó lehet a termés mennyisége és minősége szempontjából.
Indexkép: Pixabay
