Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatbázisa szerint a világ görögdinnyetermése 2024-ben megközelítette a 105 millió tonnát. A Piac&Profit írása szerint a globális termésátlag öt év alatt több mint 6 százalékkal javult. A megnövekedett mennyiség hatására így nemcsak a szezon belül, de szezonról szezonról is erősebb árversenyre lehet készülni. Az Agroinform hazai termelőket kérdezett arról, hogy hogyan csapódik le náluk az, ha a kiskereskedelemben 160 forint alá csökken a dinnye ára.
Ekkora bevételt tud elérni a termelő
A szakmai várakozások szerint a magyar termés elérheti a 160 ezer tonnát. Ennek pedig mintegy egyharmada kerülhet exportra. A legfontosabb célpiacok között Németország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia szerepelnek.
A Budapesti Nagybani Piacon a múlt héten már 250 forintos kilónkénti áron is beszerezhető volt a hazai, elsőosztályú dinnye, míg a külföldi árut 150 forintért is meg lehetett vásárolni. Ezek alapján sejthető, hogy a szupermarketekben kilónként 155–159 forintos áron meghirdetett magyar dinnye nem sok profitot hagy a termelő zsebében.
Különböző intenzitással termelünk, de 60–70 forint körül meg kell hogy álljon a dinnye önköltsége, különben nincs profit, és a termelés nem fenntartható. Egy hektárba ugyanis bele kell tenni 4 millió forintot, és úgy tudom, idén nincs meg az elvárható 80 tonnás termésszint"
– mondja az Agroinformnak egy medgyesegyházi termelő, aki fólia alatt és szabadföldön is termel görögdinnyét. A KSH szerint az utóbbi években a hazai országos termésátlaga 40–45 tonna/ha körül alakult, de a hivatalos adatokat a gyümölcstermelő gazdaságok jellemzően kétszeresen felül szokták múlni. Idén az ágazati szereplők 65–70 tonna körülire becsülik a termésátlagot.
Mindenki vesztes, kivéve a fogyasztót
A kiskereskedelmi láncok esetében a 150 forintos ár azt jelenti, hogy akár a veszteséget is bevállalják a becsalogató termékre, hiszen nekik is vannak költségeik az áruval. Ha ugyanis ebből a bruttó fogyasztói árból levonjuk az áfát, a szállítást, a csomagolóanyag EPR-díját és munkaköltségét, plusz a raklapköltséget, akkor végül ott vagyunk, hogy nem adhatnak a termelőnek csak 68 forintot kilónként
– számol egy dombegyházi gazdálkodó. 70 tonnás terméssel és 70 forintos értékesítési árral kalkulálva már csak pár százezer forintot keres az, akinek 4,5 millió forintra kúszik fel a hektárköltsége. Ennyiért nem érdemes dinnyével foglalkozni. "Ha nincs meg a hektáronkénti 1–1,5 millió forint eredmény, az azt jelenti, hogy nagyon megnőnek a termelési kockázatok" –fűzi hozzá a medgyesegyházi kolléga, hozzáteszi, ő maga kistermelőként és útszéli árusként 3 millió forintos eredményt vár a termeléstől, mert az értékesítési költségei nagyok.
A dinnye nincs benne az árrésstopban, de becsalogató termékként nem akarnak keresni rajta az üzletláncok. A jelenlegi árszinten a termelő, a csomagoló és a kiskereskedelem is csak pár forintos nyereségben van, ami hosszú távon nem fenntartható"
– sommáz a nagy rálátással bíró, dombegyházi szakember. Véleménye szerint ennél lejjebb már nem szorítható le a dinnye ára, amit a fogyasztóknak is el kell fogadniuk.
Lásd még a témában: Elmarad a dinnyés tiltakozás: tárgyalással rendeznék a piaci vitát.
Indexkép: Shutterstock.
