Széles sávban mozognak a bálaárak
Az Agroinform Piacterén egy Kaposvár környéki vállalkozó a 140 cm-es méretű lucernakörbálát 18 ezer forintért hirdeti, míg mások a 125-ös méretű lucernabálákat kínálják 16 ezer forintért. Baranya megyéből azt halljuk, hogy a borsószalmát 130-as körbálában 10 ezer forintért vásárolták meg az állattartók. A központi kommunikáció szerint van elég szálastakarmány az országban, bár nem feltétlenül ott, ahol szükség volna rá. Ennek ellenére megjelentek olyan hirdetések is, melyek szerint Erdélyből(!), Tordátfalváról származó, kiváló minőségű körbálákat ajánlanak megvételre, akár nagyobb tételben is. Ezekért már darabonként 25 ezer forintot kérnek.
A hiány tehát valós. Az oka egyértelmű: a Balatontól északra és kelete az utóbbi 90 napban 70-120 mm-rel kevesebb csapadék hullott, mint a sokéves átlag, azaz az 1991-től 2020-ig terjedő időszak átlaga. Csak Zala és Somogy megyében találunk két aprócska foltot, ahol esőtöbbletet mértek.
Csapadékanomália – Forrás: met.hu
A legextrémebb árajánlat egy Pest megyei hirdetés: a 120-as lucernabálákat 32 ezer forintért kívánják eladni, a kiszállítás 100 kilométerig benne van az árban.
Ezek idei bálák, nem tavalyi, esetleg rosszul tárolt, megázott vagy gyomos tételek. Meglepetésünkre országos szinten érdeklődnek iránta, és nemcsak a lovászok, de a juhászok és a marhatartók is keresik. Sokallják persze az árat, de ha nincs más, valamit adni kell a jószágnak. Úgy látjuk, a teljes készletet el tudjuk adni"
- indokolja a magas árfekvést az eladó. Ebben a régióban a kirívó mértékű aszály és a fizetőképesség összetalálkozott egymással. Az ország nedvesebb részében, Somogyban viszont így indokolják a 140-es lucernabála 18 ezer forintos árát:
Lucernából az AKG pillangósvetési kötelezettsége miatt most is nagy a kínálat. Inkább a fűszénát keresnék a vevők. Mi 600 bála lucernát takarítottunk be, ebből 200-at egyben megvásárolt egy alföldi marhatartó, 100-at pedig kisebb tételekben adtunk el. A fele még mindig megvan a készletnek, de nem izgulunk, az összes tető alatt van. A korábbi években január végére fogytak el a báláink, ez idén hamarabb lesz."
A helyzet valóban súlyos lehet, mert a Piactér egyik Veszprém megyei hirdetője is Zalából szállítaná fel a rétiszénát Pest megyébe.
Első osztályú, 150 x 120 cm-es bálák, 350 kg-os átlagsúllyal. 34 darab fér egy kamionba. Maglódig biztosan el tudjuk szállítani darabonként 33 ezer forintért.
Kiskunmajsán nem sok fű terem, mégis egy itteni hirdető 130-as szénabálákat hirdet 23 ezer forintos áron. Könnyen lehet, hogy ez a vállalkozó is távolabbi beszerzési forrásból dolgozik.
Szenázs és szilázs van, szemeskukorica már nem lesz
Egy Borsod megyei tehenészet vezetője szerint a mostani bálaárak - legyen az széna vagy lucerna - két, két és félszer magasabbak, mint a megszokott, ezzel együtt akinek kevés van belőle, az most vegyen, mert a télre megfizethetetlen lesz. "Júniusig itt elfogadhatóan alakult a termés: nagyjából megszokott mennyiségű füvet, rozst, lucernát, tritikálét tapostunk be a falközi silóba, szenázsunk tehát elegendő lesz. Elég jól termettek a gabonák is, a búza 5,5-6 tonna, az árpa 6 tonna volt, és a repce sem sikerült rosszul, 3,2 tonna lett. Viszont
a kukoricából mind a 260 hektárt le kell silóznunk, nem marad 140 hektár a szemes terménynek. Pont, mint 2022-ben. Ez azt jelenti, hogy az abrakban a 2/3 résznyi árpa mellé nem tudom majd odatenni az 1/3 résznyi kukoricát. Ezt a hiányzó 400 tonnát a piacról kell beszereznem, bármennyibe is kerül."
A cégvezető azonban igazi optimista, mert még ennek a helyzetnek is meglátja a jó oldalát: a kukorica vásárlásával fajlagosan még mindig sokkal nagyobb energiamennyiséget tudnak beszállítani az üzembe, mintha a tömegtakarmányt kellett volna kipótolniuk. Más kérdés, hogy a kukoricaszilázs beltartalma nagyon gyenge lesz idén, ezért abrakból a szokásosnál többre lesz szükség a termelés fenntartásához. "Ezt mind figyelembe vesszük, amikor a terményeladásokról döntünk.
A gyengülő árak miatt még tavalyról is van árualapunk, de most minden felesleget, amit nem etetünk fel, az utolsó szemig eladunk, hogy kompenzálni tudjuk a tehenészet bevételkiesését."
A cégvezető biztosra veszi, hogy a nettó árbevétel alapján veszteséges lesz a tejtermelés, de az ágazati támogatások és a növénytermesztésbe ömlő aszálysegélyek ki fogják segíteni a gazdaságot a gödörből. Tulajdonképpen már most látszik némi tejpiaci javulás: a veronai ár közelíti az 50 eurócentet, a borsodi gazdaság pedig átlagosan 6 forinttal többet kap a tejért (137 Ft/kg), mint az előző hónapban.
"Meglátszik, hogy nagy volt a termelés-visszaesés egész Európában a hőhullám miatt. Nálunk is 20 százalékkal csökkent a mennyiség, csak most ért vissza 40 liter környékére." A gazdaságvezető az év hátralévő részére egyre jobb árakkal kalkulál, amit a fogyasztás fellendülésével és az európai tehénlétszám csökkenésével indokol.
Magyarországon is lesznek, akik feladják. Mi inkább megvalósítanánk az elnyert beruházási pályázatot. Azt gondolom, hogy akik játékban maradnak idén, azok ugyanúgy egy erős keménymagot képeznek majd, mint a repcetermesztők."
Indexkép: Shutterstock.
_lead_fill_540x300_0.jpg)
