Az elmúlt két hónapban több alkalommal egyeztetett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium vezetésével a juh- és kecskeágazat helyzetéről a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSZ). Mezőszentgyörgyi Dávid ügyvezető igazgató szerint az aszály, a takarmányhiány és az állattartók likviditási nehézségei miatt megfogalmazott szakmai javaslatok közül több is megjelent az elmúlt időszak intézkedéseiben. A szakember minderről közösségi oldalán számolt be.
Mint írta: a megbeszélések középpontjában az aszály következményei, a legelők állapota, a takarmányhiány, valamint a gazdálkodók egyre nehezebb likviditási helyzete állt. A szakmaközi szervezet szerint különösen fontos, hogy az ágazat problémáit ne csupán jelezzék a döntéshozóknak, hanem konkrét, végrehajtható javaslatokat is megfogalmazzanak.
Több javaslat is megjelent az intézkedésekben
Mezőszentgyörgyi szerint a szakmai egyeztetések egyik eredménye, hogy több, korábban a szervezet által képviselt szempont is visszaköszön az elmúlt időszakban meghozott intézkedésekben.
Az állami földek átmeneti hasznosításának új rendszerében például kiemelt figyelmet kapnak az állattartók. Ez a juh- és kecsketartók számára azért lehet fontos, mert az aszályos időszakban a legelőterületek és a rendelkezésre álló takarmány mennyisége is jelentősen felértékelődött.
A szakmaközi szervezet szerint szintén kedvező fejlemény, hogy a rendkívüli aszályhelyzet miatt korábban indulnak a közvetlen agrártámogatások előlegkifizetései. Az előleg mértéke akár a 75 százalékot is elérheti, ami a nehéz likviditási helyzetben lévő állattartóknak komoly segítséget jelenthet.
A silókukorica esetében is változtak a szabályok
A takarmányhiány miatt különösen fontos kérdés az állatállomány számára rendelkezésre álló takarmány megőrzése.
A bejegyzés szerint a silókukorica esetében is könnyítettek az aszálykár bejelentésének szabályain. Ennek jelentősége abban áll, hogy a gazdálkodóknak ne kelljen a szükségesnél hosszabb ideig várakozniuk, miközben egy károsodott növényállomány további értékes takarmányt veszíthet.
Az idei aszályban ugyanis nemcsak a terméshozam csökkenése jelent problémát, hanem az is, hogy az állattartóknak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt kell biztosítaniuk az állomány számára.
Külföldről is érkezhet takarmány
A takarmányhiány enyhítésére a minisztérium szlovákiai és lengyelországi szénabeszerzési lehetőségeket is feltárt az állattartók számára.
Ez különösen azokban a térségekben lehet fontos, ahol a szárazság miatt a hazai legelők hozama jelentősen visszaesett, és a gazdálkodóknak vásárolt takarmánnyal kell pótolniuk a kieső mennyiséget.
Az állattartók számára ugyanakkor nemcsak a takarmány rendelkezésre állása, hanem annak ára is meghatározó. A takarmányköltségek növekedése ugyanis közvetlenül rontja az ágazat jövedelmezőségét.
Az etikai kódex is napirendre került
A szakmai egyeztetések egyik fontos eleme az ágazati piaci viszonyok kérdése is volt.
Mezőszentgyörgyi Dávid szerint különösen fontos jelzés, hogy Bóna Szabolcs miniszter hangsúlyozta: a jövőben fokozottan számítanak a szakmaközi szervezetek és a terméktanácsok szakmai munkájára.
Ennek kapcsán szóba kerültek az ágazati Etikai Kódexek is. A JKÁSZ saját Etikai Kódexét már korábban benyújtotta a minisztérium részére, és annak kiterjesztését is kezdeményezte.
A szervezet célja, hogy az ágazatban tisztességesebb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb piaci viszonyok alakuljanak ki.
Az etikai szabályok különösen olyan ágazatokban lehetnek fontosak, ahol a termelők és a felvásárlók közötti alkupozíció jelentősen eltérhet, és ahol egy-egy piaci döntés a kisebb gazdaságok működését is alapvetően befolyásolhatja.
Az aszály problémája azonban továbbra sem oldódott meg
A szakmai szervezet szerint ugyanakkor az eddigi intézkedések ellenére az ágazat előtt álló problémák korántsem tekinthetők lezártnak.
Az aszály továbbra is komoly nyomást helyez a juh- és kecsketartókra, a legelők állapota romlott, a takarmányhiány pedig sok gazdaság számára jelentős többletköltséget okoz.
Ezért a JKÁSZ a rövid távú segítség mellett közép- és hosszú távú megoldásokat is sürget. A cél nem pusztán az, hogy a gazdálkodók túléljék az aktuális aszályos időszakot, hanem az is, hogy az ágazat alkalmazkodóképesebbé váljon a szélsőséges időjárási körülményekhez.
A juh- és kecskeágazat esetében ez különösen fontos lehet, hiszen az állatok takarmányozása és a legeltetés közvetlenül függ a természeti környezet állapotától.
Nemcsak jelezni, hanem megoldást is javasolni
Mezőszentgyörgyi Dávid szerint az elmúlt időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a szakmai párbeszédnek lehet kézzelfogható eredménye, ha a szakmaközi szervezetek konkrét és megvalósítható javaslatokkal vesznek részt a döntés-előkészítésben.
A JKÁSZ ezért a jövőben is folytatni kívánja az egyeztetéseket, és következetesen képviselni a juh- és kecsketartók érdekeit.
A szervezet célja változatlan: ne csak a problémákra hívja fel a figyelmet, hanem olyan szakmai javaslatokat is tegyen, amelyek hozzájárulhatnak az ágazat rövid, közép- és hosszú távú stabilitásához.
Az idei aszály ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a juh- és kecskeágazat támogatása már nem kizárólag egy ágazati kérdés. A legelők állapotának megőrzése, a vízmegtartás, a takarmánybiztonság és a kiszámítható piaci környezet egyaránt szükséges ahhoz, hogy az állattartás a változó klimatikus körülmények között is fenntartható maradjon.
Forrás: LinkedIn/Mezőszentgyörgyi Dávid
Indexkép: Pexels
