A limousin fajta és magyarországi tenyésztése című kötet apropóján Dr. Szűcs Mártonnal, a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesületének ügyvezetőjével beszélgettünk a fajta sikerének okairól, a közösségi munka erejéről, a precíziós irányokról és arról is, miért van jövője a húsmarhatartásnak a klímavita és a globális piac hullámzásai közepette.
A kötet szerkesztője Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, a kiadók között a Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Kara és az Universitas-Győr Nonprofit Kft. szerepel. A szerzői gárda több intézmény szakembereiből állt össze, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől a MATE-n és az Állatorvostudományi Egyetemen át egészen az egyesületi és gyakorló állatorvosi oldal képviselőiig. A cél egyértelmű volt: egy olyan, korszerű, mégis közérthető szakkönyv létrehozása, amely a limousin fajta teljes magyarországi történetét, jelenét és jövőjét egységben mutatja be.
Dr. Szűcs Márton számára a könyv megjelenése egy hosszú szakmai folyamat természetes állomása.
– Az egyesület 1989-ben alakult, én 2006 óta dolgozom itt, 2013 óta ügyvezetőként. Több mint húsz éve benne vagyok ebben a rendszerben, és pontosan látom, mennyit fejlődött a fajta, a tenyésztés és maga a közösség is – mondja.
Egy közösség, amely nem széthúz, hanem együtt kormányoz
A Limousin és Blonde d’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete ma a legnagyobb hazai húsmarha-tenyésztő szervezet. Több mint 600 tenyésztő tartozik hozzájuk, ebből 70–80 törzstenyészet, és mintegy 50 gazdaság aktívan tenyészbika-előállító.
– Technikusi hálózatot működtetünk országszerte, kollégáink kijárnak a tenyésztőkhöz, mérnek, adatot gyűjtenek, tanácsot adnak. Emellett fórumokat, szakmai utakat szervezünk, és komoly hangsúlyt fektetünk a kommunikációra is – sorolja.
A közösségi működés szerinte legalább annyira fontos, mint maga a genetika.
– Nem egymás piszkálásával foglalkozunk, hanem azzal, hogy együtt toljuk ezt a szekeret. Ez ritka, de óriási érték – fogalmaz.
Dr. Szűcs Márton, a szakmai szervezet ügyvezetője – Fotó: Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
Miért lett a limousin Magyarország legkedveltebb húsmarhafajtája?
A válasz Dr. Szűcs Márton szerint elsősorban magában a fajtában rejlik.
– Rendkívül jó alkalmazkodóképességű, kiegyensúlyozott növekedésű fajta.
Ha a tenyésztő nem követ el alapvető tartástechnológiai hibákat, akkor szinte bármely térségben nagyon jó izmoltságú, piacképes állatokat kap
– mondja.
A siker egyik kulcsa az, hogy a francia nemesítés során nem engedték elcsúszni a szaporasági tulajdonságokat a hústeljesítmény rovására.
– A franciák mindig egyensúlyban tartották a húshozamot és a szaporaságot. Ha csak a küllemre és növekedésre szelektálunk, akkor előbb-utóbb ellési és termékenyülési problémák jönnek. A limousin pont attól erős, hogy ezt elkerülték – hangsúlyozza.
Precízió, genomika, kutatás – miért volt szükség a könyvre?
A szakkönyv megszületését két fő ok indokolta.
– Egyrészt ma már olyan precíziós és digitális megoldások vannak az állattenyésztésben, amelyek tíz-húsz éve még nem is léteztek. Ezekről szükség volt egy összefoglaló, hiteles tudásanyagra – magyarázza.
Másrészt eddig nem létezett olyan átfogó magyar nyelvű kötet, amely a limousin fajta történetét, hazai honosítását, teljesítményvizsgálatait, tenyésztésszervezését és kutatási eredményeit egyben tárgyalta volna.
A most megjelent kötet borítója – Fotó: Limousin és Blonde d'Aquitaine Tenyésztők Egyesülete
– Hiánypótló munkáról beszélünk. Nemcsak tenyésztőknek, hanem kutatóknak és fiatal gazdáknak is szántuk. Szerettünk volna egy olyan modern, forgatható könyvet adni, amely segít eligazodni a fajta vonatkozásában és magában a húsmarhatartásban is. Ha egy fiatal gazda most kezd bele, legyen mire támaszkodnia – teszi hozzá.
A könyv külön fejezetet szentel a genomikai tenyészérték-becslésnek, a szenzoros megoldásoknak, valamint egy, 2015 és 2020 között zajló, országos beltenyésztettségi vizsgálatnak is, amely DNS-alapú módszerekkel vizsgálta a hazai populációt.
– Ilyen vizsgálat korábban nem volt Magyarországon. Ez a leginkább tudományos fejezete a könyvnek – jegyzi meg.
Van-e jövője a húsmarhatartásnak?
A kérdés ma megkerülhetetlen, a klímavita és az alternatív fehérjék térnyerése miatt is. Dr. Szűcs Márton azonban határozott.
– A világot el kell látni élelmiszerrel. A kérődzők olyan területeket hasznosítanak, amelyeket másra nem lehet. Hegyeket, gyepterületeket, extenzív régiókat. Ezzel nagyon nehéz versenyezni – mondja.
Szerinte a húshelyettesítő megoldások hosszú távon nem tudják kiváltani a hagyományos állattenyésztést.
A műhúst is fenn kell tartani laborban, energiával. A húsmarha kint van a gyepen, és közben bélszínt termel. Ez egy nagyon erős érv
– fogalmaz.
A piac ugyanakkor hullámzó, és ezt a tenyésztők is érzik.
– Lehetnek visszaesések az árban, kereskedelmi megállapodások, geopolitikai hatások miatt. De ha a húsmarhatartás jövedelmezősége egyszer megszánik, a limousin az utolsó fajták között lesz, amelyik eltűnik – szögezi le végül.
Indexkép: Facebook/Dr. Szűcs Márton
_fill_540x300_0.jpg)