A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának hallgatói rendhagyó szakmai gyakorlat keretében csatlakozhattak az Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézet egyik izgalmas kutatásához, amelynek középpontjában a paradicsomtörköly takarmányozási célú felhasználása állt. A paradicsomfeldolgozás során keletkező melléktermék potenciálisan értékes takarmány-alapanyagot jelent, ugyanakkor önmagában nehezen tartósítható alacsony szárazanyag- és cukortartalma miatt.
A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a paradicsomtörköly mennyiben képes önállóan fermentálódni, illetve hogyan befolyásolják az erjedési folyamatot a különböző adalékanyagok, például tejsavbaktérium-kultúrák vagy kiegészítő energiaforrások. A szakemberek kiemelik, hogy a silózás – a melléktermék tömörített, levegőtől elzárt tárolása – megfelelő megoldás lehet ezen élelmiszeripari melléktermékek hosszú távú és biztonságos megőrzésére.
A kutatás során mikrosilókat alkalmaztak: jól zárható üvegekbe tömörítve modellezték a nagyüzemi silózás körülményeit. A hallgatók megtapasztalhatták, hogy a silózás sikerét nagyban befolyásolja a levegő jelenléte, amely nemkívánatos mikrobiológiai folyamatokat indíthat el. A fermentáció lezárultával a mikrosilókat felnyitják, és részletesen elemzik a paradicsomtörköly szilázs táplálóanyag-tartalmát és erjedési paramétereit.
A projekt gyakorlati jelentősége kiemelkedő: amennyiben sikerül igazolni a paradicsomtörköly silózhatóságát és takarmányként való értékesíthetőségét, úgy fenntarthatóbb és költséghatékonyabb megoldás születhet az élelmiszeripari melléktermékek hasznosítására. Ez nemcsak a takarmánygyártásban, hanem a környezetvédelemben is új lehetőségeket teremthet.
A kutatás alapanyagát az Univer Kft. biztosította, míg a felhasznált silózószereket a Kokoferm Kft.. Az eredmények várhatóan tudományos publikációban is napvilágot látnak majd, így a hallgatók aktív közreműködésével létrejövő munka a jövőben a hazai agrárszakma szélesebb körét is inspirálhatja.
Forrás és indexkép: Facebook
