Csökkent a bevételi oldal
Az agráriumban most egyszerre van jelen a fejlesztési kényszer és a finanszírozási bizonytalanság. A gazdálkodók és az élelmiszeripari szereplők jelentős része éppen a támogatott beruházásokat valósít meg, amelyekhez sok esetben banki hitelre is szükség van. Mivel az erős forint miatt csökkentek az érvényesíthető terményárak, a fejlesztésekhez kapcsolódó megtérülési kalkulációk kezdenek elcsúszni. Emiatt a szektor kiemelt figyelemmel várta a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb kamatdöntését, hiszen egy kamatcsökkentés érezhetően javíthatná a beruházások finanszírozási feltételeit.
Erőss forint mellett nehéz bevételhez jutni, miközben a fizetendő hitelkamatok magasak maradtak – Fotó: Shutterstock
Egyrészt-másrészt
Varga Mihály jegybankelnök a jegybanki döntést követően arról beszélt, hogy az infláció az elmúlt időszakban mérséklődött, áprilisban 2,1 százalékos éves pénzromlást mért a KSH, miközben a maginfláció is alacsony szinten maradt. A forint árfolyama erősebbé vált, ami szintén mérsékelheti az importált inflációt. Az MNB szerint a hazai eszközök kockázati felára is csökkent az elmúlt hónapokban.
Az MNB ugyanakkor több olyan kockázatot is lát, amely az óvatosság irányába tereli a döntéshozókat: a magas energiaárak, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi kötvénypiaci folyamatok továbbra is inflációs veszélyt jelenthetnek. A jegybank szerint a külső kamatkörnyezet is szigorodhat, miközben az Európai Központi Bank esetében további kamatemeléseket áraznak a piacok.
Varga Mihály elárulta: a Monetáris Tanács két forgatókönyvet tárgyalt, vagyis a kamatcsökkentés is napirenden volt, végül azonban a többség a kivárás mellett döntött, és 6,25 százalékon hagyta az alapkamatot. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy továbbra is adatvezérelt döntéshozatalra készülnek, és elsősorban azt figyelik, mennyire bizonyulnak tartósnak a kedvező inflációs folyamatok.
Indexkép: Shutterstock.
_lead_fill_540x300_0.jpg)
