Szakmai körökben is új megvilágításba helyezi a neolitikus átmenetet az a friss, a Nature folyóiratban publikált kutatás, amely genetikai vizsgálatokkal tárta fel: a mezőgazdaság elterjedése Északnyugat-Európában nem egyszerűen népvándorlás kérdése volt. A folyamat motorjai nagy arányban nők lehettek.

A mai Belgium, Hollandia és Németország egyes területein végzett ősi DNS-elemzések alapján a kutatók arra jutottak, hogy a földművelésre való áttérés nem egyik napról a másikra történt. Az átmenet akár háromezer éven át is elhúzódhatott. A vadászó-gyűjtögető közösségek és a már gazdálkodó csoportok hosszú ideig egymás mellett éltek, és a technológiai, valamint életmódbeli változás fokozatosan ment végbe.

A genetikai mintázatok különösen érdekes képet rajzolnak ki. A vizsgált csontmaradványok azt mutatják, hogy az újonnan érkező földműves közösségek tagjai között jelentős arányban voltak nők, akik beépültek a helyi társadalmakba. A férfiági vonalak sok esetben a helyi vadászó-gyűjtögető népességhez köthetők, míg az anyai ágon kimutatható genetikai elemek a mezőgazdasági eredetű csoportoktól származnak.

Mit jelent ez agrárszakmai szempontból?

Azt, hogy a tudásátadás kulcsa nem feltétlenül a fegyveres terjeszkedés vagy a tömeges betelepülés volt, hanem a mindennapi élet. A vetési technikák, a növénytermesztési ismeretek, az állattartási gyakorlatok és az élelmiszer-feldolgozás fortélyai családi és közösségi kapcsolatokon keresztül terjedhettek. A háztartás, a gyermeknevelés és a közös munka terepe így a technológiai innováció első számú csatornájává vált.

A kutatás arra is rámutat, hogy a neolitikus forradalomként emlegetett folyamat valójában hosszú, összetett és regionálisan eltérő átmenet volt. Északnyugat-Európában a vadászó-gyűjtögető életmód és a földművelés párhuzamosan létezett, és a közösségek rugalmasan alkalmazkodtak az új lehetőségekhez. A mezőgazdaság nem kiszorította, hanem fokozatosan átalakította a korábbi gazdálkodási formákat.

szántóföld

A mezőgazdaság nem kiszorította, hanem fokozatosan átalakította a korábbi gazdálkodási formákat – Fotó: Shutterstock

A modern genetikai módszerek ma már olyan részletességgel képesek rekonstruálni a múltat, amely néhány évtizede elképzelhetetlen volt. Az ősi DNS-vizsgálatok révén nemcsak a növénytermesztés és állattartás terjedésének útvonalai rajzolódnak ki, hanem a társadalmi szerkezetek is. A mostani eredmények világossá teszik: a mezőgazdaság európai elterjedése mögött nemcsak gazdasági racionalitás, hanem emberi kapcsolatok hálózata állt.

A történet üzenete ma is aktuális. Az agrárinnovációk terjedése napjainkban sem pusztán technológiai kérdés. A tudás átadása, a közösségi elfogadás és a generációk közötti kapcsolat ma is meghatározó tényező. Úgy tűnik, ez már az őskorban is így volt.

Forrás: earth.com