Újabb mérföldkőhöz érkezett a tudomány: kutatók CRISPR génszerkesztéssel sikeresen értékes, alacsony glükozinolát-tartalmú terménnyé alakítottak át egy eredetileg gyomnövényként ismert fajt. Ez a mezei tarsóka (Thlaspi arvense), amelyik hasonlít a vele rokon pásztortáskához (Capsella bursa-pastoris). Mindkét keresztesvirágú faj nagyon elterjedt hazánkban is. A haszonnövénnyé alakítást az Illinoisi Állami Egyetem kutatócsoportja végezte el.
Hasznos növénynek tűnt, de évtizedekig gyomosított
A növény gazdag olajtartalmú magokat fejleszt, ezért már korábban is vizsgálták a bioüzemanyagok, különösen a repülőgép-üzemanyag gyártásának alapanyagaként. Azonban eddig számos, a hasznosítását nehezítő tulajdonság jellemezte. Magas volt benne a keserű ízű glükozinolát tartalma, ami akadályozta, hogy a magolaj kinyerése után visszamaradó fehérjeliszt takarmányként hasznosuljon. Szintén sok volt benne a szívizom-károsodás okozni tudó erukasav is. A magok aprók és vastag héjúak voltak, és hajlamosak voltak évtizedekig nyugalmi állapotban maradni, majd később gyomosítani a területet.
A legújabb CRISPR-alapú génszerkesztési eljárással a kutatócsoportnak sikerült jelentősen javítani ezeket a tulajdonságokat. A glükozinolát-tartalmat mintegy 75 százalékkal csökkentették, a magok rosttartalmát mérsékelték, a nyugalmi állapot időtartamát lerövidítették, valamint alacsonyabb erukasav-tartalmat értek el. Ezek a változások lehetővé teszik, hogy a tarsóka magjából visszamaradó fehérjealapú melléktermék takarmányként, vagy élelmiszeripari célra is hasznosuljon. A csírázás befolyásolásával pedig megelőzhető, hogy a növény gyomosítson a következő kultúrában.
Rugalmasan illeszthető a vetésforgóba
A tarsóka nagy előnye a rövid vegetációs ciklus és a hidegtűrő képesség. Ezért kiválóan alkalmas arra, hogy két főnövény között fedje a talajt. Például napraforgóaratás után szeptember–októberben elvetve tőlevélrózsa formában telel át, majd márciustól újra növekedésnek indul, április–májusban virágzik, és május végére magot érlel, elszárad - ha addig nem dolgozzuk be. Vagy vethető kora tavasszal, és kb. 100 nap múlva ekkor is eléri a magérlelési fázist. A vetésidőre egyáltalán nem érzékeny, így akár egy szenázs betakarítása után is földbe kerülhet, három hónap múlva ekkor is virágozni fog. Ha magot akarunk fogni róla, akkor két év alatt három termést mindenképpen begyűjthetünk róla. Hasznot azonban akkor is hajt, ha csak fedi és táplálja a talajt, miközben csökkenti az eróziót.
A génszerkesztés mostanra lehetővé tette, hogy ne csak a meglévő kultúrnövényeken tudjuk javítani, hanem vadon élő fajokat is át tudjunk alakítani a céljainknak megfelelően. Ez mind gazdasági, mind környezeti szempontból jelentős előrelépés. Ez az innováció azt mutatja, hogy a biotechnológia kulcsfontosságú eszköz az élelmiszer-előállításban és a klímaalkalmazkodásában”
– fogalmazott Dr. Miguel Ángel Sánchez, a kutatás vezetője.
Forrásunk volt: entnerd.com
Ez a cikk is érdekes lehet: Módszer, amivel génszerkesztett, mégsem GMO a magyar búza.
Indexkép: Shutterstock.
