Kínában olyannyira a mindennapok része a mesterséges intelligencia, hogy az emberek már szinte korlátlanul megbíznak benne. Az alábbi eset azonban arra figyelmeztet, hogy a technológia nem helyettesíti a szakmai tudást és felelősséget.

Téves chatbot-ajánlás

2026 júliusában a kínai Anhui tartományban egy 67 éves gazda megbízhatónak tűnő chatbot segítségét kérte 10 hektárnyi szezámföldje gyomirtásához. Eddig jó tapasztalatai voltak az alkalmazással, mivel a tápanyag-utánpótlás terén beváltak a javaslatai. Ezért aztán teljes mértékben rábízta magát a gép gyomirtási tanácsaira is. A gazdálkodó a saját elmondása szerint pontosan követte chatbot ajánlását. Ez volt a baj. Az eredmény katasztrofális lett: egyetlen éjszaka alatt a tábla teljes növényzete megsemmisült. A kár értékét körülbelül 18 000 euróra (kb. 6,6 millió forintra) becsülik.

A chatbot – amelynek a nevét a híradások nem említik – többek között azt tanácsolta, hogy használja a Fomesafen nevű gyomirtót. A difenil-éter alapú gyomirtó magról kelő kétszikűek és egyes egyszikű gyomok ellen hat, alapvetően a szójaállományban használják 2-4 leveles korban. Magyarországon az aklonifen hatóanyagot tartalmazó készítmények tartoznak ebbe a csoportba, ilyen például a Bandur (burgonya, szárazborsó, preemergensen), vagy a Chanon (napraforgó, preemergensen). Ezeket kizárólag felsőfokú növényvédelmi végzettséggel rendelkező, engedéllyel és a kamarai tagsággal bíró szakemberek vásárolhatják meg, tárolhatják és használhatják. Nem véletlenül: a készítmények felhasználására szigorú előírások vonatkoznak. 

A szezámmag a hatóanyagra érzékeny, kétszikű növény. Sem a vetésmélységgel, sem a lebontási folyamataival, sem morfológiai adottságaival nem tudott védekezni a hatóanyaggal szemben. A szer gyakorlatilag totális gyomirtóként működött a táblában.

Ki a felelős?

A mesterséges intelligenciát fejlesztő cég elismerte az esetet, de megtagadta a kárrendezést. Arra hivatkoztak, hogy az alkalmazói felületen világosan szerepel:

Az AI által generált tartalom hibás lehet, ezért minden szakmai információt ellenőrizni kell”.

Mint a gazda elmondta, ő ezt a figyelmeztetést nem vette észre. Az eset rámutat arra, hogy az általános célú, nagy nyelvi modellek (mint a ChatGPT) nem rendelkeznek agronómiai szaktudással, csak látszólag adnak meggyőző tanácsokat, de a növényélettani vagy engedélyezési szabályokat nem képesek helyesen értelmezni. Az ilyen rendszerek interneten elérhető információkat szintetizálnak, de nem tudják felmérni a mezőgazdasági következményeket.

A gazdálkodó bizalmát a gép iránt az alapozta meg, hogy korábban hasznos tanácsokat kapott tőle a jóval egyszerűbb tápanyag-utánpótlási kérdésekben. A pozitív tapasztalatok alapján pedig arra jutott, hogy teljes mértékben megbízhat az algoritmusban olyan helyzetben is, amikor a döntés komplexebb szakmai tudást igényelt volna. Emiatt a növényvédelmi szaktanácsadó véleményét sem kérte ki a szerválasztásról. A tanulság az, hogy a mesterséges intelligencia sokszor a segítségünkre lehet, de a végső szó mindig a szakembereké. 

Indexkép: Shutterstock.