Éjszakai hőkamerás szkennelés a határ menti vadonban
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy mintaprojekt keretében modern, innovatív technológiát vezetett be a vadállomány felmérésére Baranya vármegyében, a Dráva menti határszakaszon. A vizsgálat gerincét a hőkamerás drónok, valamint a mesterséges intelligencián alapuló képfelismerő algoritmusok együttes alkalmazása adta. A csúcstechnológiás felmérés elsődleges célja a vaddisznó- és a nagyvad-populáció sűrűségének és nagyságának pontosabb meghatározása, amely kiemelten fontos pillérét képezi az afrikai sertéspestis (ASP) elleni hatékony védekezési stratégiának.
A módszertan az úgynevezett UAV TIR technológiára épül, amely pilóta nélküli légi járművekre rögzített, nagy érzékenységű hőkamerák segítségével működik. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy teljes sötétségben, éjszakai körülmények között is hatalmas kiterjedésű földterületeket vizsgáljon át rövid idő alatt.
A technológia működési elve, hogy a melegvérű állatok kibocsátott testhője élesen elválik a napszállta után fokozatosan lehűlő környezettől, így a vadak elhelyezkedése és csoportos mozgása precízen dokumentálható.
Mélytanulásos algoritmus végzi az állatok osztályozását
Az összegyűjtött hatalmas mennyiségű kép- és videóanyag kiértékelését nem manuálisan, hanem mélytanulásos mesterséges intelligencia segítségével végezték el a szakemberek. A folyamat során a YOLO elnevezésű objektumfelismerő modellt alkalmazták, amely automatizált módon azonosította, majd külön fajonkénti kategóriákba osztályozta a felvételeken felbukkanó egyedeket, különös tekintettel a vaddisznókra és a gímszarvasokra.
A szoftveres rendszer a tesztelési fázisban a vaddisznó és gímszarvas felismerésében kiemelkedően magas, átlagosan 93,5%-os pontosságot produkált.
A terepi felmérések pontos eredményei és tapasztalatai
A 2026 márciusában lebonyolított terepi drónos repülések hatalmas területet fedtek le: öt különböző vadgazdálkodási egységben összesen 18 842 hektárnyi földterületet vizsgáltak át. Az adatok összesítése alapján a szakértők a következő eredményeket rögzítették:
- Vaddisznók: A kamerák 75 kifejlett egyedet és 74 malacot regisztráltak. A szakemberek hozzátették, hogy a malacok valós száma valószínűleg meghaladja a rögzített értéket, mivel a kistestű utódok kiszűrése a sűrű növényzeti takarás miatt komoly szakmai kihívás elé állította az algoritmust.
- Gímszarvasok: Ezen faj esetében a rendszer hatékonysága rendkívül magas volt, a felismerési pontosság megközelítette a 98%-ot.
A projekt során szerzett gyakorlati tapasztalatok egyértelműen megmutatták, hogy a hőkamerás dróntechnológia és a mesterséges intelligencia ötvözése az élmezőnyhöz tartozó, jövőbe mutató megoldást jelent a vadállománybecslés területén. A módszer révén a vadgazdálkodási szakemberek és az érintett hatóságok a korábbiaknál sokkal objektívebb, gyorsabban kinyerhető és pontosabb adatsorokhoz juthatnak a vadállomány nagyságáról, sűrűségéről, valamint területi mozgásáról.
Forrás: Nebih
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
