Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a betegség terjedése megállíthatatlan, és az sem kizárt, hogy nem csupán az amerikai szőlőkabóca viszi tovább a kórokozót.

Ami azért lenne nagy baj, mert a filoxéravész óta nem látott mértékű pusztítás fenyegeti a hazai borászatot: az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség már 22 borvidékből 17-ben megjelent, és különösen súlyosan érinti a zalai térséget.

– Zala vármegyében a borvidék több mint 90 százaléka fertőzött, nem találtunk olyan ültetvényt, ahol ne lenne fitoplazma-gyanús tőke – mondta Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A szakember szerint a helyzet drámai: Zalaszentgrót határában például már teljesen ki kell vágni kisebb magánültetvényeket, mert tőkéik több, mint harmada fertőzött. A fitoplazmás betegséget eddig az amerikai szőlőkabócához kötötték, de mostanra kiderült: a kép bonyolultabb.

Új gyanúsítottak: nem csak az amerikai szőlőkabóca

– Ma már nem biztos, hogy csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti a betegséget – mondta Tarsoly. – A kutatások és a terepi tapasztalatok szerint más rovarfajok is képesek lehetnek a fitoplazma továbbadására, ráadásul a kórokozó életmódja még mindig nem teljesen ismert.

Ez azt is jelenti, hogy a védekezésnek szélesebb körben kell zajlania: nem elég egy-egy ültetvényre koncentrálni, hanem települési, borvidéki és hegyközségi szinten kell felmérni és felszámolni a fertőzött gócokat. A már beteg tőkéket el kell égetni, mert ezek szolgálnak a következő fertőzések kiindulópontjául.

A szakember szerint a másik kulcselem továbbra is a kabócák elleni védekezés, ám ez egyre nehezebb, mert az amerikai szőlőkabóca számára az éghajlati feltételek rendkívül kedvezőek.

A filoxéravész árnyékában

A borászok attól tartanak, hogy az aranyszínű sárgaság a 19. századi filoxéravészhez hasonló méretű katasztrófát idézhet elő. A különbség csupán annyi, hogy míg a filoxéra kizárólag a szőlőt pusztította, addig az aranyszínű sárgaság a szőlőn kívül is terjed.

– Nem csak az elhagyott ültetvények jelentenek veszélyt, hanem olyan növények is, mint a bálványfa, az iszalag vagy az éger, amelyek képesek hordozni a fitoplazmát – figyelmeztetett Tarsoly Róbert. – Ezek a növények „rezervoárként” működnek, vagyis a betegség forrásai lehetnek akkor is, ha a közelben már kivágták a fertőzött tőkéket.

A védekezés tehát csak akkor lehet hatékony, ha ezeket a fertőzési forrásokat is felszámolják, különben a kórokozó újra és újra visszatér.

A kormány 3,8 milliárdot különített el

A probléma súlyosságát jelzi, hogy a kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra kéri a szőlőtermelőket, hogy folyamatosan figyeljék az ültetvényeiket, tartsák be a növényvédelmi előírásokat, és a gyanús tüneteket azonnal jelentsék a hatóságoknak.

A szakértők szerint az idei év még nem a védekezés vége, hanem csupán a kezdet. A cél most az, hogy az országos terjedést sikerüljön lassítani, és ne váljon visszafordíthatatlanná a folyamat.

Zala a frontvonalban

A zalai borvidék az aranyszínű sárgaság elleni küzdelem frontvonalában áll. A hegyközségi elnök szerint a következő hónapok döntőek lesznek: ha a fertőzés tovább terjed, egész ültetvények eshetnek áldozatul.

– Az ültetvények 20 százalékos fertőzöttsége már figyelmeztető jel. Ha ez bekövetkezik, szinte biztos, hogy a következő évben még gondos védekezés mellett is új tünetes tőkék jelennek meg – mondta Tarsoly.

A szakember szerint a megelőzés és az összefogás lehet a kulcs: minden borvidéken szükség van központi koordinációra, mert ha egyetlen fertőzött parcella marad, az egész térséget újra fertőzheti.

A szőlő jövője forog kockán

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma a magyar borászat egyik legnagyobb kihívása az elmúlt évtizedekben. A betegség terjedése már most komoly gazdasági veszteséget okoz, és egyes térségekben a szőlőművelés egzisztenciális jövőjét is fenyegeti.

Tarsoly Róbert szerint

a helyzet súlyos, de nem reménytelen.

– Ha időben lépünk, ha minden gazda felelősséggel figyeli az ültetvényeit, és ha a rezervoár-növényeket is kiirtjuk, akkor megállítható a járvány. De ehhez országos összefogás kell – hangsúlyozta.

A szakember szerint a borvidékek közötti együttműködés, a hatósági támogatás és a gyors beavatkozás adhat esélyt arra, hogy a magyar szőlő újra fellélegezhessen.

– A szőlő mindig képes volt megújulni. Most rajtunk múlik, hogy ez a történelmi erő még egyszer megmutathassa magát – fogalmazott a zalai hegyközségi elnök.

Forrás: Infostart

Indexkép: Nébih