A júniusi hőhullám és az elhúzódó csapadékhiány jelentősen rontotta az európai mezőgazdaság termelési kilátásait. Az Energy and Climate Intelligence Unit, vagyis az ECIU elemzése szerint az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban néhány hét alatt közel kilencmillió tonnával kellett mérsékelni a gabonatermésre vonatkozó várakozásokat.
Magyarország különösen érzékenyen reagált a szélsőséges időjárásra. A hazai gabonatermés becsült mennyiségét 2,4 millió tonnával csökkentették, ami Franciaország után a második legjelentősebb negatív korrekció volt Európában.
A gyengébb kukorica- és napraforgótermés visszafoghatja a magyar agrárexportot, miközben az állattenyésztők, a takarmánygyártók és a feldolgozóipari vállalkozások nagyobb mértékben szorulhatnak importalapanyagra.
Négy hét alatt közel kilencmillió tonna tűnt el a várakozásokból
Az ECIU számításai szerint a szélsőséges júniusi időjárás mintegy 2,1 milliárd euróval csökkentette az európai gabonatermés várható értékét. A becslés a gabona-, olajosmag-, rizs- és olívaolaj-kereskedőket képviselő COCERAL júniusi prognózisának, valamint a szervezet rendkívüli júliusi előrejelzésének összehasonlításán alapul.
A COCERAL az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttes gabonatermésére vonatkozó várakozását a korábbi 295,5 millió tonnáról 286,6 millió tonnára mérsékelte.
Ez azt jelenti, hogy a termelési kilátások alig négy hét alatt csaknem kilencmillió tonnával romlottak. A jelenlegi előrejelzés emellett 23,4 millió tonnával marad el a 2025-ben betakarított mennyiségtől. A terménykereskedelmi szervezet szerint a visszaesés jelentős része közvetlenül összefügg a rendkívüli meleggel és a tartós vízhiánnyal.
Magyarországot különösen érzékenyen érte a hőhullám
A legnagyobb mennyiségi korrekciót Franciaországban hajtották végre. Az ország összesített gabonatermésére vonatkozó prognózist 4,1 millió tonnával csökkentették, ezen belül a kukoricatermés várható mennyiségét mintegy 3,4 millió tonnával mérsékelték.
Magyarország esetében 2,4 millió tonnával romlott a gabonatermés becsült volumene. Az ECIU számításai alapján ennek termelői áron kifejezett értéke hozzávetőleg 444 millió euró lehet.
Ez az összeg a jelenlegi árfolyamon megközelítőleg 175–180 milliárd forintos kiesésnek felel meg. Spanyolországban 1,4 millió tonnával csökkentették a prognózist, ami körülbelül 276 millió eurós veszteséget jelenthet. Az európai összképet valamelyest javította, hogy Bulgáriában, Romániában, Olaszországban és Finnországban kedvezőbb terméskilátásokat jeleztek. Ezeket a pozitív korrekciókat is figyelembe véve az európai termelési érték nettó visszaesését körülbelül 1,8 milliárd euróra becsülik.
Magyarország különösen érzékenyen reagált a szélsőséges időjárásra – Fotó: Shutterstock
A búzát érzékeny fejlődési szakaszban érte a forróság
A júniusi hőhullám kedvezőtlen időpontban érkezett, mivel számos gabonaféle éppen meghatározó fejlődési szakaszban volt. Magyarországon a búza jelentős része a szemkitelítődés időszakában szenvedett hőstresszt. Ebben a fázisban a növénynek megfelelő vízellátásra és mérsékeltebb hőmérsékletre lenne szüksége ahhoz, hogy a szemek megfelelő tömegűre fejlődjenek.
A szélsőséges meleg és a nedvességhiány miatt kisebb szemek alakulhatnak ki, csökkenhet a hektolitertömeg, és romolhat a hektáronkénti hozam. A termés minőségét az is ronthatja, ha a hőstressz miatt a növény idő előtt befejezi az érési folyamatot. Ebben az esetben a betakarított gabona mennyisége és beltartalmi értéke egyaránt gyengébb lehet.
A kukoricánál még komolyabb következményekkel számolnak
A kukorica különösen érzékeny a virágzás és a megtermékenyülés időszakában jelentkező hőségre. A tartósan magas hőmérséklet csökkentheti a pollen életképességét, míg a talajnedvesség hiánya akadályozhatja a megfelelő megtermékenyülést. Ennek következtében hiányosan berakódott csövek fejlődhetnek, és jelentősen csökkenhet a termésátlag.
A növény vízigénye a címerhányás és a nővirágzás időszakában különösen nagy. Amennyiben ekkor nem áll rendelkezésre elegendő nedvesség, a termésveszteség későbbi csapadékkal már csak korlátozottan mérsékelhető.
Az ECIU által közölt összeg ráadásul nem tartalmazza a zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint az állattenyésztésben keletkezett károkat. A mezőgazdaság teljes vesztesége ezért számottevően meghaladhatja a gabonafélékre kiszámított értéket.
Jelentősen visszavágták az európai kukoricatermés becslését
A COCERAL az európai kukoricatermésre vonatkozó előrejelzését 57,2 millió tonnáról 52,7 millió tonnára csökkentette. Ez csaknem nyolcszázalékos negatív korrekciót jelent.
A várakozások szerint az uniós kukoricatermés 2007 óta nem látott alacsony szintre süllyedhet. A terméskilátások romlásában elsősorban a franciaországi és magyarországi időjárási károk játszanak szerepet. A kukorica esetében az augusztusi időjárás még befolyásolhatja a szemek telítődését, de a virágzáskor és a megtermékenyüléskor elszenvedett veszteségek jelentős része már nem fordítható vissza.
A gyenge kukoricatermés az egész magyar agrárgazdaságra hat
A kukorica Magyarország számára nemcsak fontos exporttermék, hanem több feldolgozóipari ágazat meghatározó alapanyaga is. Nagy mennyiségben használja fel az állattenyésztés és a takarmányipar, emellett a keményítő-, az izocukor- és a bioetanolgyártás működése is jelentős részben erre a növényre épül. Amennyiben a hazai betakarított mennyiség nem fedezi a belföldi igényeket, a feldolgozóknak és a takarmánygyártóknak több kukoricát kell külföldről beszerezniük.
Ez nemcsak az alapanyagköltségeket emelheti, hanem az ellátás biztonságát is ronthatja. Az importált termény esetében ugyanis a szállítási idő, a devizaárfolyam és a nemzetközi piaci árak változása is növeli a bizonytalanságot.
Románia segíthet az importigény kielégítésében
A magyar feldolgozók szükség esetén elsősorban Romániából és más környező országokból vásárolhatnak kukoricát. A behozatal azonban növeli a fuvarozási, tárolási és finanszírozási költségeket. A termény értékét jelentősen befolyásolhatja az is, hogy közúton, vasúton vagy vízi úton érkezik Magyarországra. A dunai hajózás vízállással kapcsolatos bizonytalanságai időszakosan megnehezíthetik a szállítást. A fekete-tengeri térség biztonsági és kereskedelmi kockázatai szintén drágíthatják a beszerzést. A feldolgozók számára ezért nemcsak a rendelkezésre álló mennyiség lesz meghatározó, hanem az alapanyag minősége, nedvességtartalma, szárítási igénye és szállítási költsége is.
Ha a napraforgó termésátlaga és olajtartalma egyszerre csökken, az nemcsak a gazdálkodók jövedelmét rontja – Fotó: Shutterstock
A napraforgó kilátásai is romlottak
A magyarországi gabonafélékre vonatkozó, megközelítőleg 175–180 milliárd forintos veszteségbecslés a napraforgó várható kiesését nem tartalmazza. A növény a kukoricánál általában jobban viseli a szárazságot, mélyebbre hatoló gyökérzete miatt ugyanis a talaj alsóbb rétegeiből is képes vizet felvenni. A tartós vízhiány és a szélsőséges meleg azonban a napraforgót is érzékenyen érinti, különösen a virágzás és a kaszatok fejlődésének időszakában. A hőstressz csökkentheti a megtermékenyült virágok és a kialakuló kaszatok számát. Emellett mérséklődhet az ezermagtömeg, és romolhat a betakarított termény olajtartalma is.
Az alacsonyabb olajtartalom a feldolgozókat is érinti
Ha a napraforgó termésátlaga és olajtartalma egyszerre csökken, az nemcsak a gazdálkodók jövedelmét rontja. A hazai növényolajipar számára is kevesebb megfelelő minőségű alapanyag állhat rendelkezésre, így egyes feldolgozók nagyobb importra szorulhatnak. Az alacsonyabb olajtartalmú napraforgó feldolgozása gazdaságossági szempontból is kedvezőtlenebb, hiszen ugyanakkora mennyiségű olaj előállításához több alapanyagra lehet szükség.
A termelők számára a minőségi paraméterek azért is fontosak, mert a felvásárlási árakat sok esetben az olajtartalomhoz igazodó prémiumok és levonások alakítják.
A kisebb kínálat nem garantál magasabb termelői bevételt
Az európai gabonakínálat szűkülése elméletileg támogathatja a terményárakat. A gazdálkodók számára azonban az áremelkedés csak akkor jelent tényleges előnyt, ha megfelelő mennyiségű és minőségű eladható terményük marad. Egy jelentős hozamveszteséget a mérsékelt drágulás rendszerint nem tud ellensúlyozni.
Ha például a termés mennyisége harmadával csökken, miközben a felvásárlási ár csak néhány százalékkal emelkedik, a gazdaság összes bevétele továbbra is alacsonyabb lehet.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a termelési költségek egy jelentős része már a betakarítás előtt felmerült. A vetőmag, a műtrágya, a növényvédelem, a gépi munkák és a finanszírozás költségeit gyenge termés esetén is ki kell fizetni.
Több külső tényező alakítja a magyar gabonaárakat
A hazai felvásárlási árakat nem kizárólag a magyarországi termés mennyisége határozza meg. Fontos tényező az ukrán, román és más fekete-tengeri térségekből származó gabona kínálata. A forint árfolyamának változása szintén hatással van az exportlehetőségekre és az importált termény árára.
Meghatározóak a közúti, vasúti és vízi szállítás költségei is. Emiatt olyan helyzet is kialakulhat, hogy a magyar termelők termése számottevően csökken, a felvásárlási ár azonban nem emelkedik olyan mértékben, amely fedezné a kieső mennyiséget és a magas ráfordításokat. A nemzetközi árverseny különösen akkor lehet erős, ha a környező országokból nagy mennyiségű, kedvezőbb áron kínált gabona érkezik a régióba.
Az élelmiszerárakban később jelenhet meg a hatás
A gabonatermés csökkenése nem vezet automatikusan és azonnal a fogyasztói árak emelkedéséhez. A búza vagy a kukorica termelői ára csupán egy része a kenyér, a hús, a tejtermékek és más élelmiszerek végső fogyasztói árának. A bolti árakat a feldolgozás, a csomagolás, az energia, a munkaerő, a szállítás és a kereskedelmi költségek is alakítják.
Tartós európai kínálati hiány esetén ugyanakkor emelkedhet a takarmányozás és az élelmiszer-feldolgozás költsége. Ezek a többletterhek több hónapos késéssel megjelenhetnek a hús-, tej-, tojás- és feldolgozottélelmiszer-árakban is.
Az augusztusi időjárás és az őszi betakarítás dönt
A magyar termésre vonatkozó 2,4 millió tonnás negatív korrekció egyszerre jelent jövedelmi kockázatot a növénytermesztőknek, költségnövekedést a feldolgozóknak és ellátási bizonytalanságot az állattenyésztőknek. A végleges veszteség mértékét az augusztusi időjárás, a későbbi csapadék mennyisége, valamint az őszi betakarítás során mért tényleges hozamok és minőségi mutatók határozzák meg.
Az azonban már a jelenlegi előrejelzésekből is látható, hogy Magyarország az idei európai terméskiesés által különösen erősen érintett országok közé tartozhat.
Forrás: vg.hu
Indexkép: pexels.com
_lead_fill_540x300_0.jpg)
