Jordán László: „Sokan eladták a drónjukat, pedig hasznos lenne”

Hazánkban 2021 augusztusában nyílt meg a precíziós gépek beszerzését támogató pályázat, melynek keretében egy drónra is támogatást lehetett igényelni. A drónhasználat jogi keretrendszerét ekkor már ismertük, de sem drónpilótaképzés, sem drónnal bevethető növényvédő szer nem létezett még ekkor. Egy év múlva azonban már elindultak a szakképzések, és 2023 augusztusában végre engedélyt kapott az első növényvédő szer – a Mospilan 20 SG (acetamiprid) – a drónos kijuttatásra. Ezután egészen 2025 tavaszáig várni kellett, hogy újabb két készítménnyel gazdagodjon a paletta, ezek Coragen 20 SC (klorantraniliprol) és az Amistar Sun 325 SC (azoxistrobin, difenokonazol) voltak.

Jordán Lászlóval, a Légtér.hu Kft. növényvédelmi szakértőjével a PREGA konferencián beszélgettünk arról, hogy milyen fejlődésen ment át a légi növényvédelem.

Jordán László (Légtér.hu Kft.) – Fotó: Agroinform

Agroinform: A 2021. évi gépbeszerzési pályázat során nagy drónberuházások indultak anélkül, hogy tudtuk volna, pontosan hogyan is fog zajlani ez a fajta légi védekezés. Három növényvédő szer engedélyezéséig jutottunk el azóta. Közben kitört egy háború, ami további lökést adott a drónok műszaki fejlődésének. Technikai akadálya már biztosan nincsen annak, hogy ember nélküli légijárműből permetezzünk. Mit mutat ehhez képest a gyakorlat?

Jordán László: Ne felejtsük el, hogy nemcsak növényvédő szereket, hanem termésnövelő anyagokat is ki lehet juttatni drónról. Mivel az utóbbi esetben nincsenek olyan szigorú jogszabályi megkötések, egyre inkább adott a drónos lomtrágyázás, azaz a mikroelempótlás, illetve a biostimulánsok, növénykondicionálók alkalmazásának lehetősége.

A.: Gondolom, különösen olyan esetekben, amikor például egy jégverést követően nem lehetne rámenni a talajra traktorral.

J. L.: Így van. A termésnövelőket azonban többnyire a növényvédő szerekkel együtt szeretik kijuttatni, ezzel csökkentve a kijuttatási költséget. A növényvédő szerek drónos engedélyét eddig csak nagyon bonyolult eljárás keretében lehetett megszerezni, ami sok gyártót visszatartott attól, hogy belefogjon az előírt vizsgálatokba. Tavaly egy növényvédelmi bizottsági ülésen végül sikerült egyszerűsíteni ezt az eljárásrendet. Ez idén már pozitív változást hozhat. A legnagyobb növényvédőszer-gyártóknak ugyanis szándékukban áll a drónos kijuttatás irányában fejleszteni a készítményeket.

A: Mennyire bizonyult rugalmasnak a drónos kijuttatás a gyakorlatban?

J. L: A légtér használatára alapesetben nem kell külön eseti engedélyt kérni. Növénykondicionálás vagy lombtrágyázás esetén elegendő az előző munkanap reggel 9 óráig bejelenteni a műveletet a növény- és talajvédelmi hatóságnak. Növényvédőszer-használat esetén alapesetben rendelkeznünk kell egy jóváhagyott, éves kijuttatási tervvel, amelyik az adott tábla valamennyi légi kezelésére vonatkozik. Ezt az első kijuttatás előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a hatóságnak.

A.: Mennyiben lehet eltérni az éves tervtől?

J. L.: Februárban még nyilván nem tudjuk, hogy augusztusban melyik napon kell majd védekeznünk drónnal, de van rá lehetőség, hogy eltérjünk a tervtől, sőt arra is, hogy terv nélkül végezzünk szükséghelyzeti beavatkozást. Ez esetben is az előző munkanap reggel 9 óráig tudjuk bejelenteni, hogy milyen kényszerítő okból kellene repülnünk. Hogyha a hatóság nem tiltja meg, akkor mehet a védekezés. Még a jóváhagyást sem kell megvárni vele: a hallgatás beleegyezésnek számít.

A.: A drón ugyan olcsó, de egy permetezőgéphez képest kevés permetlét szállít. Mikor éri meg bevetni?

J. L.: A nedves talaj és a magas növényállomány evidens példák, de a foltkezelés egyértelműen költséghatékonyabb is. Hiszen egy földi gép, még ha precíz is, csak egy irányban tud haladni, míg a drón arra repül, amerre csak akarjuk. Ezzel jelentős időt és költséget lehet megtakarítani. Továbbá pl. zöldségtermesztés során az öntözött táblák kezelése lehet még a drónhasználat szempontjából kiemelt terület. Az öntözés ugyanis megnövekedett növényvédelmi kockázattal jár. A felázott talajon célszerű lenne azonnal, preventíven védekezni, de ez talajkárosítás nélkül csak légi úton lehetséges.

Sokszor célszerűbb és gazdaságosabb egy drón bevetése, mint egy földi gépé – Fotó: Shutterstock

A.: Mik a tapasztalatai, mely gazdaságokra jellemző a drónos növényvédelem igénye?

J. L: A kisebb és nagyobb méretű gazdaságokban éppúgy lehet drón, mint a fiatalabb vagy az idősebb gazdaságvezetőknek. Az azonban tény, hogy sok olyan használt drón jelent meg a piacon, amelyekben alig van üzemóra. Tehát megvették, de nem tudták üzemeltetni, vagy nem hozott kimutatható gazdasági előnyt az alkalmazásuk, ezért eladták. Azt gondolom, hogy ennek az oka leginkább a drónra engedélyezett növényvédő szerek és a felkészült drónpilóták hiánya volt.

A.: Ma már nagyjából 250 drónpilóta van az országban, ezek nagy része szolgáltatóként működne. Drága a szolgáltatás?

J. L.: Amikor engem megkérdeznek, hogy a szolgáltatást vagy a saját gépet érdemes-e választani, akkor én nem a saját gépet javaslom. Egy kisebb méretű gazdaságban egyszerűen nincs lehetőség annyit repülni, ami a szükséges gyakorlatot és tapasztalatot megadná. Ezt csak úgy lehet megszerezni, ha sokat dolgozunk drónnal.

A.: Gondolom, ideális esetben a növényvédős és a drónpilóta egy és ugyanaz a személy.

J. L.: Igen, de kevés az ilyen új generációs szakember. Ma az a legfontosabb elvárás, hogy ez a két szakterület értse egymást, és sok gyakorlati tapasztalata legyen. A növényvédelmi drónpilóta képzéshez szükséges növényvédelmi alaptanfolyam 80 órája nem ad teljes körű növényvédelmi tudást, de szemléletmódot igen. A drónpilótának képesnek kell lennie visszakérdezni a növényorvost, vagy nemet mondani, ha a körülményeket kedvezőtlennek látja a kijuttatásra.

A.: Mennyit segít a technikai fejlődés?

J. L.: Rohamosan fejlődik a technológia. Sokáig csak a hordozógépet fejlesztették, az utóbbi időben azonban a permetező apparátus is átalakult. Az új drónok már szabályozott cseppképzésű szórófejjel rendelkeznek, tehát menet közben tudjuk állítani a cseppek méretét. Ha egy kicsit megerősödik a szél, akkor a drónt szélirányba fordítjuk, és egy „laza csuklómozdulattal” megnöveljük a cseppeket, így nem sodródnak el. Eddig ilyen lehetőség nem volt. A szórásképpel kapcsolatban még így is sok az aggály. A mi tapasztalatunk az, hogy amikor elsodródás van, az mindig az ember hibája, nem a gépé. Ezért is fontos a gyakorlott pilóta. Ha lehetőséget adunk rá, hogy a kiképzett emberek dolgozni tudjanak, akkor ez a probléma magától megoldódik.