Az emelkedő hőmérséklet és a szárazság elsősorban a kártevő rovaroknak kedvez, miközben a gombás fertőzések – például a peronoszpóra – visszaszorulnak. A kimondottan meleg, 34 °C feletti hőmérséklet még a rovaroknak is megálljt parancsol. Olaszországban idén mégis azt tapasztalják, hogy a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) és az ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys) aktivitása magas maradt a bogyós ültetvényekben. Továbbá idén hamarabb észlelték az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) fertőzés tüneteit.
Az alábbiakban ezen kártevők hőoptimuma alapján vesszük sorra a veszélyességüket.
Amerikai szőlőkabóca: a 32 fok még optimális neki
Az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée) betegséget kizárólag megelőzni lehet, a tünetek észlelésekor már csak a tőkék kivágásával lehet megakadályozni a nagy terméskiesést okozó kórokozó terjedését. A fitoplazma terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus), a megelőző, rovarölő szeres védekezés ellene irányul. A Flavescence dorée fitoplazmát először 2013-ban mutatták ki Magyarországon, mostanra gyakorlatilag mindenhová eljutott, bár a Bükki borvidéken a laboratóriumi vizsgálatok ezt még nem igazolták vissza. A melegkedvelő kabóca bő egy évtized alatt sodorta veszélybe a teljes magyar szőlőtermesztést.
Melegkedvelő poloskák
Az ázsiai márványospoloska szintén 2013-ban bukkant fel Magyarországon. A rovar egyrészt szívogatja az érő bogyókat, másrészt másodlagos fertőzések számára nyit belépési kaput ezzel. Szüretkor a szőlő közé kerülő poloskák váladéka kellemetlen aromát vihet a mustba/borba. Magyarországon főként őszibarackon, almán, körtén szívogat előszeretettel. 30 fokos hőmérsékletig prímán szaporodik.
A zöld vándorpoloska (Nezara viridula) már 2002 óta jelen van az országban. Azért érkezhetett hamarabb, mert a hőoptimuma alacsonyabb: 27 fokig tud optimálisan szaporodni, fejlődni. Leginkább a paradicsomon, paprikán okoz kárt. Szükség esetén mindkét poloska tápnövényt vált, hiszen nem válogatósak. Az idei forróságot a szőlők jobban jobban bírják, mint a kert zöldségei, ezért ne csodálkozzunk, ha most a poloskákat a bogyók között találjuk meg.
Pettyesszárnyú muslica: már melege lehet
A Drosophila suzukii szintén a melegedő klíma miatt juthatott el hazánkba. 2012-ben észlelték először. 27 fokig optimális számára a hőmérséklet a szaporodáshoz. A legnagyobb veszélyt a málna/szeder/cseresznye gyümölcseire jelenti: a nőstény pelepetézik az érő gyümölcsbe, a gyümölcs húsa megpuhul, összeesik, végül másodlagos gombás és baktériumos rothadás miatt élvezhetetlenné válik. Első komoly kártételét 2014 őszén málnában regisztrálták Nógrád megyében. Szőlőbe csak akkor tudja fűrészes tojócsövét beledöfni a nőstény, ha vékonyhéjú fajtáról van szó. A rovar hőtűrését vizsgálva –2 °C alatt és +32 °C felett az imágók 75 %-os pusztulását tapasztalták a kutatók. Kifejezetten aggasztó, ha Olaszországban úgy látják, az idei év időjárása nem tudta visszafogni az aktivitását.
A határainkon kopogtató új ellenségek
Legutóbb itt írtunk a japán cserebogárról, amelyik a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Alapvetően fa- és cserjefajokat, például almát, szilvát, mogyorót, szőlőt károsít. A szántóföldi növények közül a spárga és a kukorica is szerepel az étlapján. Itt pedig arról írtunk, hogy az őszi sereghernyó különösen a kukorica-, rizs- és cukornád-állományokra jelent veszélyt, és már Romániában is igazolták a jelentétét. Tápnövényköre nagyon széles, így könnyen vált pillangósokra, káposzta- vagy tökfélékre is.
Indexkép: Shutterstock.
