Az idei nyári szezon során több vármegyéből is aggasztó hírek érkeztek arról, hogy tömegesen jelent meg egy eddig ismeretlen, poloskaszerű rovar – hívta fel a figyelmet Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke az agrárgazdaságok részére megküldött tájékoztató levelében.

A Növénydoktor Kft. által közölt beszámoló szerint a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a kérdéses kártevő a déli fényes bodobács. Ez a faj korábban kizárólag a természetes élővilág részeként fordult elő Magyarországon, azonban mostanra már jelentős veszélyt jelent a szántóföldi és kertészeti növénykultúrákra. A legnagyobb egyedszámban Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékben figyelték meg a rovar tömeges jelenlétét.

A felmérések szerint a repcetarlókon és az árvakelésű repcén kezdődött meg a kártevő felszaporodása, ahonnan gyorsan átterjedt a szomszédos mezőgazdasági területekre és lakott településekre is.

A rovar a legfontosabb szántóföldi és kertészeti kultúrákat egyaránt veszélyezteti, így a repcét, napraforgót, szóját, kukoricát, valamint a zöldségeket, paprikát és gyümölcsösöket is.

A kártétel tünetei 

  • szúrásnyomok, foltok, szövetelhalások a leveleken és terméseken,
  • palánták lankadása, magképződés zavara,
  • napraforgón a kaszatok sérülése,
  • paprikában, kukoricában minőségi kár, piacképesség romlása.

A faj tömeges megjelenésének hátterében a szakértők szerint az éghajlatváltozás és az idei nyár száraz, meleg időjárása áll. Ezek a környezeti tényezők ugyanis kedveznek a déli fényes bodobács számára, amely így az őshonos állatvilág háttérfajából rövid idő alatt jelentős kártevővé vált.

A megelőzés érdekében a szakemberek a repcetarlók mielőbbi bedolgozását, a gyomok eltávolítását és a veszélyeztetett kultúrák környezetének folyamatos rendben tartását javasolják.

Védekezésre nagy egyedszám esetén rovarölő szerek kombinált alkalmazása ajánlott, különösen nappali órákban és tömeges jelenlét idején. A felszívódó (pl. flupiradifuron, cyazypyr) és kontakt (pl. deltametrin, cipermetrin) hatóanyagú szerek mellett a pirogénsav (faecet) is hatékony riasztószerként alkalmazható.

A szakértői összegzés szerint: „nemcsak az idegenhonos inváziós fajok jelentenek veszélyt, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. Ezért a folyamatos megfigyelés és megelőző védekezés kulcsfontosságú” – jelezte Lang Balázs.

Forrás: 24.hu

Indexkép: pexels.com