A festői Cotswolds régióban, Nyugat-Angliában David Barton marhatenyésztő farmján porzik a föld, ahol máskor zöldellő legelők várják a szarvasmarhákat. A hónapok óta tartó hőség és a több mint száz éve nem látott szárazság következtében a 200 saleri, hereford és sussexi tehénnek már nincs mit legelnie.
„Ilyet az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában látsz, de Angliában szinte soha" - fogalmaz a tenyésztő, aki a körülményekre panaszkodik.
A legszárazabb nyár több mint egy évszázada
A brit meteorológiai szolgálat szerint
2025 első hét hónapja 1929 óta a legszárazabb időszak volt, a mostani nyár pedig valószínűleg a legmelegebb 1884 óta.
A rendkívüli körülmények miatt sok gazda kénytelen volt idő előtt hozzányúlni téli takarmánykészleteihez, ezzel jelentősen megemelve költségeit.
Barton két hónapja felhagyott a legeltetéssel, és naponta kétszer silóval, szénával és gabonával eteti állatait. Mindez heti mintegy 1000 fonttal (kb. 460 ezer forinttal) többe kerül számára, mint máskor ebben az időszakban.
Fotó: Shutterstock
Szélesebb agrárválság körvonalazódik
A brit marhahústermelés értéke tavaly meghaladta a 4 milliárd fontot, ám a profitmarzsok így is rendkívül alacsonyak. A hirtelen megugró takarmányköltségek, a szárazság és az adóterhek együtt számos gazdát sodornak nehéz helyzetbe.
Barton szerint a kormány ideiglenes intézkedésekkel – például a környezetvédelmi programok rugalmasabb kezelésével – enyhíthette volna a válságot. Ha a földeket hamarabb legeltetésre megnyitották volna, az lassíthatta volna a takarmányhiány kialakulását.
Fenyegető állománycsökkentés és élelmiszerár-emelkedés
A gazda attól tart, hogy sok kollégája kénytelen lesz csökkenteni állatállományát, ami hosszabb távon a brit marhahústermelés visszaeséséhez vezethet. Ez pedig az élelmiszerárakat is tovább hajthatja felfelé.
A brit statisztikai hivatal adatai szerint az élelmiszerárak júliusban 4,9%-kal voltak magasabbak az előző évhez képest, a marhahús pedig az egyik fő tényezője volt az emelkedésnek.
Míg néhány szántóföldi kultúra, például a bogyós gyümölcsök profitáltak a napos időből, addig a káposztafélék – brokkoli, karfiol, káposzta – jelentős terméskieséssel néznek szembe.
„Az utolsó dolog, amit meg kellene tennünk”
„Nagyon aggódom, hogy a gazdák csökkenteni kényszerülnek a tenyészállományt. Ez az utolsó dolog, amit meg kellene tennünk” – hangsúlyozta Barton, aki a Nemzeti Gazdák Szövetségének országos állattenyésztési tanácsának elnöke.
Az aszály és a takarmányhiány így nemcsak a brit állattenyésztők mindennapjait nehezíti meg, hanem közvetlenül érinti a fogyasztókat is: a hús és a zöldségek árának további növekedése szinte elkerülhetetlennek látszik.
Forrás: wkzo.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock