Május végén rendkívüli esemény történt Romániában: a Parajdi sóbánya elöntése nyomán rendkívül magas sótartalmú víz került a környező vízfolyásokba, amelyek közvetetten a Maros folyóba, onnan pedig akár a magyarországi területekre is eljuthatnak. A helyzet nemcsak a természetes vízi ökoszisztémákat fenyegeti, hanem hosszabb távon hatással lehet a mezőgazdasági termelésre is, különösen ott, ahol öntözés céljából a Maros vagy a hozzá kapcsolódó víztestek vizét használják.



Mit történt pontosan?

A parajdi bányaelöntés során nagy mennyiségű, sóval telített víz ömlött ki a környező patakokba. Ezek természetes lefolyásuk révén a Marosba jutottak, amely fontos vízforrás mind ökológiai, mind gazdasági szempontból – többek között a térség mezőgazdasága számára is.

A román környezetvédelmi hatóságok víztározókban hígítással próbálják mérsékelni a szennyezés hatását, és hasonló beavatkozások kezdődtek a Maros alsó szakaszán is. Magyarországon az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Csongrád-Csanád Vármegyei Halászati Felügyelőség és a helyi horgászszövetségek is figyelemmel kísérik a helyzetet.


parajd

Fotó: Shutterstock


Milyen veszélyt jelent a mezőgazdaságra nézve?

1. Talajszikesedés veszélye:

Ha a magas sótartalmú víz eljut a mezőgazdasági területekre és öntözés során bekerül a talajba, az hosszú távon szikesedéshez vezethet. A szikes talajok termőképessége csökken, rontja a növények víz- és tápanyagfelvételét, ezzel együtt a hozamokat is.

2. Növényi sótűrés határa:

A legtöbb szántóföldi és kertészeti növény nem bírja a magas sókoncentrációt. A túlzott sóbevitel károsíthatja a gyökérrendszert, gátolhatja a fejlődést, sőt, súlyos esetekben akár teljes állományok pusztulásához is vezethet.

3. Állattartás kockázatai:

Az állatok itatására használt, szennyezett víz emésztési problémákat okozhat, de a sóval terhelt víz ízét sok állat nem is fogadja el, így a folyadékbevitelük csökken, ami nyári hőség idején komoly veszélyt jelent.



Eddig mért hatások – óvatosnak kell lenni

A magyar szakaszon a vízügy szakemberei több vízkivételi ponton végeznek folyamatos méréseket. Jelen állás szerint a mért értékek nem lépik túl a határértékeket, és sem halpusztulás, sem egyéb súlyos szennyezésre utaló jelenség nem történt. Azonban a víz enyhe habosodása, amelyet a halőrök is észleltek, figyelmeztető jelként értékelhető.

Mi a teendő a gazdák részéről?

  • Folyamatos figyelemmel kísérés: A gazdálkodók kövessék nyomon az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szervek közleményeit, különösen, ha a Marosból vagy kapcsolódó víztestekből nyernek vizet öntözéshez.
  • Vízminőség-ellenőrzés: Érdemes saját méréseket is végezni, főként sótartalomra vonatkozóan, mielőtt öntözés történik.
  • Tartalék vízforrás keresése: Ha lehetséges, ideiglenesen más, biztosan nem szennyezett vízforrásból történjen a vízellátás.

Közös fellépés a biztonságért

Fontos, hogy a gazdálkodók, a hatóságok és a szakmai szervezetek szoros együttműködésben kezeljék a helyzetet. Bár jelenleg a jelek nem utalnak súlyos mezőgazdasági kárra, az elővigyázatosság elengedhetetlen. A vízminőség hosszú távú megőrzése kulcsfontosságú nemcsak az agrárium, hanem az egész ökoszisztéma szempontjából is.

Forrás és indexkép: Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége Facebook-oldala