Eljött a nap, amit egész évben vártunk: a szenteste. Ez az este minden magyar család számára a szeretet, a meghittség és a közös emlékek időszaka. De vajon mennyit tudunk valójában erről a különleges napról? Most eláruljuk a szenteste titkait, amikről talán még te sem hallottál!
Miért épp 24-én ünneplünk?
Bár a hivatalos karácsony december 25-én kezdődik, Magyarországon már 24-én este, azaz szentestén felállítjuk a karácsonyfát, ajándékozunk és tartjuk a családi vacsorát. A szokás gyökerei mélyen a magyar hagyományokban és a keresztény ünnepkörben keresendők. A szenteste az adventi időszak utolsó napja is, és Ádám és Éva napja, amikor a családok együtt ünnepelhetnek. Ilyenkor összegyűlik a család, és közös vacsora mellett végre jut idő az együttlétre, a beszélgetésekre, az ünneplésre. Ezen az estén azokról is megemlékezünk, akik már sajnos nem lehetnek közöttünk, és akik csak a szívünkben vannak ott velünk, a karácsonyfa fényénél.
A karácsony eredete – nem csak a keresztényeké
Bár a karácsony eredetileg Jézus születésének ünnepe, mára az egész világ ünnepli, vallástól függetlenül. A karácsony szó valószínűleg a latin "creatio", vagyis "teremtés" szóból ered. A díszített karácsonyfa, az ajándékozás, a karácsonyi zenék mind-mind a 16. században kezdtek elterjedni, amikor a családok már otthonaikban is megülték az ünnepet.
Tiltott ünnepből világünnep
Hihetetlen, de volt idő, amikor a karácsonyt betiltották! 1647-ben Oliver Cromwell Angliában minden karácsonyi mulatságot illegálisnak nyilvánított, csak 1660-ban oldották fel a tiltást. A szocializmus idején nálunk is igyekeztek háttérbe szorítani, de a magyarok szívéből sosem sikerült kiűzni az ünnep varázsát.
Mágikus asztal és bűvös szokások
A magyar karácsony egyik legizgalmasabb része a böjti vacsora és a karácsonyi asztal, amelynek minden eleme mágikus jelentőséggel bír. A karácsonyi abroszt például tavasszal vetőabroszként használták, hogy bő termést hozzon. Az asztal alá szalmát tettek, ezzel is emlékezve Jézus jászolban születésére, majd ezt a szalmát a jószág alá vagy a gyümölcsfákra kötötték – egészséget és jó termést remélve.
Betlehemezés, kántálás és titkos tilalmak
A betlehemezés a karácsony legismertebb magyar hagyománya, ahol templom alakú betlehemekkel, énekkel és pásztorjátékkal elevenítik fel Jézus születését. Külön érdekesség, hogy szentestén nem volt szabad mezei munkát végezni, a kölcsönkért tárgyakat pedig vissza kellett adni, nehogy elvigyék a ház szerencséjét!
Éjféli mise – a magyar karácsony fénypontja
A hívők számára a szenteste fénypontja az éjféli mise. Ez a hagyomány egészen az 5. századig nyúlik vissza, és ma is családok ezrei gyűlnek össze ilyenkor, hogy közösen ünnepeljék Jézus születését.
Szenteste, ahogy még sosem láttad
Szenteste nem csak a családi együttlétről, ajándékokról és finom falatokról szól. Tele van rejtett szokásokkal, mágikus hagyományokkal és évszázadok óta őrzött titkokkal. Idén, amikor körbeálljátok a karácsonyfát, gondolj ezekre a különleges részletekre – mert a karácsony valódi csodája a hagyományainkban él tovább!
Az angolszász karácsony
Az angolszász országok karácsonya némileg eltér a miénktől. Az Egyesült Királyságban a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat fenyőággal, gyertyával, dióval dekorálják és már ekkor feldíszítik a karácsonyfát. Ott nem ünneplik a december 6-ai Mikulás-napot, náluk Santa Claus, vagyis a Mikulás, karácsonykor hozza az ajándékokat a gyerekeknek.
A karácsonyban a legjobb, hogy együtt lehet a család. – Fotó: Shutterstock
Velünk ellentétben a december 24-e számukra nem igazi ünnep. Ekkor még dolgoznak, és a munkaidő végeztével elmennek a kollégáikkal egy munkahelyi évbúcsúztató partira. Az anglikán templomokban is van éjféli mise ezen a napon, de azt általában éjfél előtt, 23 óra 30 perckor kezdik.
Az angolszász országokban december 25-én reggel bontják ki a becsomagolt ajándékokat, amelyek sok családban már egész hónapban gyűlnek a karácsonyfa alatt. Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. A hagyományos karácsonyi ebéd a gesztenyével töltött pulyka, melyet zöldségekkel és vörösáfonya-szósszal tálalnak. A desszert a karácsonyi puding elnevezésű sütemény, mely szárított gyümölcsökből, citrom- és narancsléből, brandyből és édes fűszerekből áll.
Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a király karácsonyi üzenete, mely 1932-ben hangzott el először. A beszédet a BBC közvetíti, és a legtöbb angol ember megnézi.
A mai, modern karácsony
A karácsonyi készülődés már advent idején elkezdődik, amikor az emberek ünnepi díszbe öltöztetik az otthonukat, karácsonyi asztaldíszeket, kopogtatókat helyeznek el, és elkezdik kitalálni, kinek mit ajándékozzanak. Ilyenkor nagyon sok akció van, így ez is befolyásolja az ajándék jellegét. A nagyobb városokban karácsonyi vásárokat tartanak, ahol a vásárfia mellett forralt bort, sült gesztenyét és kürtöskalácsot is lehet vásárolni. Az Országház előtt állítják fel az ország karácsonyfáját.
Régebben divat volt karácsonyra képeslapokat írni, és postán feladni, de sajnos manapság ez a hagyomány már kezd kikopni. Aki még szeretne köszöntőt küldeni, az általában e-mailben, vagy SMS-ben küldi azt el ismerőseinek.
A családokban a karácsonyfa feldíszítésére is 24-én kerül sor, majd a család összegyűlik, és együtt elkölti a vacsorát. Általában halászlé, rántott hal, töltött káposzta és mákos guba kerül az asztalra, de az ünnep nélkülözhetetlen desszertje a bejgli is. A vacsora után történik az ajándékozás, és sokan elmennek az éjféli misére, vagy a televízióban nézik meg azt.
Azonban sokak számára nagyon nehéz a karácsony. Akik egyedül töltik, azoknak nagyon szívfájdító ez a pár nap, így ha teheted, járj nyitott szemmel, és próbáld meg valahogy könnyebbé tenni számukra az ünnepet. Egy kedves szó, egy kis figyelmesség és társaság ilyenkor óriási segítség lehet.
Reméljük te a szeretteid körében töltöd ezt a csodálatos ünnepet. Békés, boldog, meghitt karácsonyt kíván az Agroinform.hu csapata!
