A világ tenger gyümölcsei ágazatát példátlan kihívások érik a geopolitikai feszültségek és az amerikai vámintézkedések miatt – az ellátási láncok átrendeződnek, az árak pedig ingadoznak.

Földrengésszerű változások a tengeri élelmiszer-kereskedelemben

Földrengésszerű átalakulás zajlik a globális tenger gyümölcsei piacán, miután a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi beavatkozások teljesen újrarendezik a korábbi ellátási láncokat. Az Egyesült Államok által egyes országok ellen bevezetett vámok hatása világszinten érezteti hatását.

A garnélarák-termelés, amely a világ egyik legkeresettebb tengeri élelmiszerterméke, komoly fennakadásokkal küzd. Az akár 50 százalékos amerikai vámok különösen hátrányosan érintik az ázsiai exportőröket.

Ennek következtében a kereskedelmi útvonalak más piacokra terelődnek, ami túlkínálathoz vezet, és ez világszerte áringadozásokat idéz elő – derül ki a Rabobank elemzéséből, amelyet az Euromeatnews idézett.

Lazacpiac: termelési ciklusok és vámfenyegetettség

A szakértők szerint a lazacágazat sincs biztonságban, hiszen a hosszú termelési ciklus és a frissáru-ellátásra való erős támaszkodás miatt még sérülékenyebb. Kanada például termelésének 87 százalékát az Egyesült Államokba exportálja, így az esetleges új vámok komolyan megrengethetik a piacot. A jelenlegi bizonytalanság már most visszafogja a befektetéseket, magasabb fogyasztói árakat és a kereslet csökkenését eredményezve.

A tilápia és a pangasius, két népszerű édesvízi halfajta is nyomás alá került. Különösen a kínai tilápia szenved meg egy 75 százalékos amerikai vámtarifát, amely ellehetetleníti versenyképességét. A kevés alternatíva miatt az amerikai fogyasztás várhatóan jelentősen visszaesik, míg a globális túlkínálat Kínában, Afrikában és Latin-Amerikában okozhat árcsökkenést.

garnéla

A legsúlyosabban az ázsiai termelőket érinti a helyzet – különösen a garnélarák-, az édesvízi hal- és a surimi-ágazatban – fotó: pexels.com

Európai kihívások: verseny vagy piacváltás?

Az európai élelmiszeripart is közvetlenül érinti az amerikai vámok növekedése. A termelés áthelyezése nem reális opció, ezért vagy az árverseny fokozódik, vagy új piacokat kell találni. Ez utóbbi azonban már egy sokkal szélesebb, globális alkalmazkodási folyamat része, amellyel nemcsak Európának, hanem számos más országnak is szembe kell néznie.

A tengerfenéki halpiacok is a kereskedelmi szankciók és vámintézkedések célkeresztjébe kerültek. Az orosz eredetű halak, amelyek korábban a globális kínálat meghatározó részét adták, most korlátozott mennyiségben érhetők el. Ez Európában árnövekedést, míg Ázsiában a fehér húsú halakból készített surimi termékek túlkínálatát eredményezi. Az ágazat minden szereplője hosszan tartó bizonytalansággal néz szembe, ami stratégiai diverzifikációt és a hazai piacok megerősítését teszi szükségessé.

Az amerikai fogyasztók sem ússzák meg

Mindezek mellett a globális tengeri élelmiszeripar jövőjét most már három fő tényező határozza meg: a kereskedelmi korlátok, a vámintézkedések és a geopolitikai feszültségek. Ezek együttesen hosszú távú piaci bizonytalanságot eredményeznek az ágazatban.

A kilátások nem kedvezőek az amerikai fogyasztók számára sem, akik áremelkedésekkel és csökkenő kínálattal szembesülnek.

A legsúlyosabban az ázsiai termelőket érinti a helyzet – különösen a garnélarák-, az édesvízi hal- és a surimi-ágazatban. A beszerzési és piaci diverzifikáció elengedhetetlen lépés lenne, de a magas költségérzékenység miatt nehezen kivitelezhető. A belföldi piacok fejlesztése ugyan némi védelmet nyújthat, de a megoldás továbbra is összetett és nehézkes marad.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com