Szakértők szerint az antibiotikum-felhasználás csökkentési terv a fenntartható állattartás és járványvédelem kulcseleme. 2025 elején a magyar állattenyésztés az elmúlt évtizedek legsúlyosabb járványhelyzetével nézett szembe. A szarvasmarhák körében megjelenő ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) új szintre emelte a biológiai védekezés fontosságát, míg a kiskérődzők pestise és a korábbról már ismerős afrikai sertéspestis (ASP) és madárinfluenza tovább terhelték az ágazatokat. A kockázatokra és a védekezés lehetőségeire fókuszált az Agroinform két szakmai webináriuma is: a „Mit tehetsz pánik helyett?" című állathigiéniai esemény és a „Mérlegen a gyógyszerhasználat" című juh és szarvasmarha tematikájú rendezvény.
Az előadások egyik újdonsága és hangsúlyos üzenete az volt, hogy Magyarországon minden nagy létszámú állattartó telep számára kötelező antibiotikum-felhasználás csökkentési tervet készíteni – a cél nem csupán a megfelelés, hanem az állategészségügy és a társadalom hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.
Járványok szorításában – 2025 riasztó tapasztalatai
dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke – fotó: Agroinform.hu
Előadásában dr. Földi József, a Magyar Sertésegészségügyi Társaság elnöke részletesen ismertette a márciusi RSzKF-járvány kitörésének körülményeit. Az első magyarországi esetet 2025. március 6-án regisztrálták egy Kisbajcson található tehenészetben. Ezt követően gyorsan terjedt a kór: Levél, Darnózseli, Dunakiliti, majd Rábapordány – újabb és újabb gócok alakultak ki, Szlovákiából pedig három fertőzött telepről is jelentettek eseteket.
A szakemberek figyelmét hamarosan az a kérdés kötötte le: miért vált a sertés a védekezés stratégiai fókuszává, noha elsőként a szarvasmarhák betegedtek meg?
A sertés mint járványterjesztő „erőmű"
Járványhelyzetben a legnagyobb fenyegetést nem az jelenti, hogy a sertések megbetegednek – hanem az, hogy a vírus szempontjából ideális terjesztő szerepébe léphetnek. Dr. Földi József szerint a sertés „vírusgyárként" működhet: milliliterenként tízmillió víruspartikulát képes kibocsátani – ezerszeres fertőzési nyomást gyakorolva a környezetére a szarvasmarhához vagy juhhoz képest. Ráadásul mindezt már a lappangási időszak alatt, tünetmentesen.
Ezért kulcsfontosságú, hogy a sertésállományt ne érje el az RSzKF, hiszen, ha megtörténik a behurcolás, onnan sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjedhet tovább más állatfajokra – miközben a betegség korai felismerése rendkívül nehéz a nem jellegzetes tünetek miatt.
Gazdasági sokkhatás – a járvány árnyéka a piacokon
A ragadós száj- és körömfájás nem csupán állategészségügyi, hanem komoly gazdasági fenyegetést is jelent. A szállítási láncok akadoznak, a hízó- és malacszállítmányok nem tudják elhagyni a telepeket, így több ezer túlsúlyos sertés „ragadt bent" a rendszerben. A túltartás nemcsak takarmányköltséget növel, hanem a hús minőségét is rontja.
Románia és Szerbia korábban éves szinten egyaránt 300 ezer sertést importált Magyarországról – ezek az exportcsatornák most gyakorlatilag bezárultak. Az állatállomány mozgásának korlátozása nemcsak a hizlalást nehezíti, hanem értékes tenyészállományokat is vágóhídra kényszerít, gyakran jóval piaci ár alatt.
A vágóhidak túlterheltek, a feldolgozóipari kapacitások nem képesek követni a torlódást. A piacon nő a túlkínálat, csökkennek az árak, miközben a termelési költségek emelkednek. A helyzet súlyos mentális és társadalmi terhelést is jelent: a bizonytalanság, a pánikhangulat és az információhiány tovább növeli a termelők nyomását.
Mit tehet a sertéstartó? – Megelőzés, fegyelem, tudatosság
Dr. Földi József hangsúlyozta: a védekezés első lépése a fejekben kezdődik. A Magyar Sertésegészségügyi Társaság által kiadott „Járványvédelem 2020" című kézikönyv egy praktikus, jól strukturált iránytű a telepi védekezéshez, amely minden gazdának elérhető. A következő elemeket különösen kiemelte:
-
Szigorú személyforgalom-szabályozás: minden belépő személy – legyen az karbantartó, futár vagy állatorvos – ugyanazon higiéniai előírásokat kell hogy betartsa. A védelem leggyengébb pontja sokszor éppen az emberi tényező.
-
Hullakezelés fejlesztése: az auditok tapasztalatai alapján ez a védekezés egyik leggyengébb láncszeme. A gyors, zárt és szabályos hullakezelés kulcsfontosságú a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásában.
-
Napi információkövetés: a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) RSzKF-re vonatkozó közleményei hiteles, naprakész információforrást jelentenek, amelyek segítik a gyors reakciót.
-
Állatvásárok, kiállítások kerülése: az állatok közvetlen érintkezése továbbra is az egyik legnagyobb rizikófaktor, különösen olyan rendezvényeken, ahol a származás, egészségügyi státusz nem minden esetben követhető nyomon.
Zárszó helyett: „A szerencse nem stratégia"
Dr. Földi József sokatmondó idézettel zárta előadását:
„Bízzunk Istenben, de tartsuk szárazon a puskaport" – mondta Oliver Cromwell, és e mondat ma is aktuális. A járványhelyzetben nem lehet csak a szerencsére támaszkodni – a hatékony járványmegelőzés, a szigorú és tudatos telepi gyakorlat, valamint a folyamatos informálódás az egyetlen út ahhoz, hogy a sertésállomány ne váljon egy újabb országos fertőzési hullám középpontjává.
Ez a hozzáállás nem csupán a termelő saját telepének biztonságát szolgálja, hanem az egész magyar állattenyésztés jövőjét is védi. A járványterjedés megakadályozása közös felelősség – minden nap, minden döntés számít – fogalmazott.
„A járványvédelem nem egy fertőtlenítőszer márkaneve"
Dr. Búza László PhD, egyetemi magántanár – fotó: Agroinform.hu
Dr. Búza László PhD, egyetemi magántanár előadásának középpontjában az m = S × I × V képlet állt: vagyis a megbetegedés mértéke a fogékonyság, a fertőzési nyomás és a kórokozó virulenciájának szorzata. Ha bármely tényező nulla, a betegség nem alakul ki.
A védekezés alapja tehát nem a „székelykapu-múzeum" – több fertőtlenítő kapu beszerzése látványcélból, mint megfogalmazta –, hanem a koncepcionális gondolkodás, amelyet szerkezet, menedzsment és fegyelem egészít ki. Egyetlen gyenge pont az egész rendszert összeomlaszthatja.
Rámutatott, a járványvédelem nem fertőtlenítőszerek márkaneve, nem vaslavóros hagyomány, nem a „majd valahogy lesz" szemlélet. A szakember az állattenyésztés járványvédelmi gyakorlatának újragondolását sürgeti – tudományos, gyakorlati és emberi alapokon. Szerinte a száj- és körömfájás megjelenése nemcsak fenyegetés, hanem lehetőség is: arra, hogy a magyar állattartás végre komolyan kezdjen el gondolkodni a járványmegelőzésről.
A legnagyobb kockázat – mutatott rá dr. Búza – maga az ember. Egy hajdú-bihari telepen végzett felmérés alapján az alkalmazottak napi szintű szabálysértése miatt nem lehetett kiirtani a fertőzést, noha minden egyéb előírás teljesült.
A csendes járvány: antibiotikum-rezisztencia
Dr. Kulcsár Gábor, a Nébih Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának vezetője – fotó: Agroinform.hu
Dr. Kulcsár Gábor, a Nébih Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságának vezetője a „Mérlegen a gyógyszerhasználat" című webináriumon világított rá arra, hogy az antibiotikum-rezisztencia az állategészségügy és a humán medicina közös problémája. A túlzott, gyakran preventív célú gyógyszerhasználat felgyorsítja a baktériumok alkalmazkodását, így egyre több szer válik hatástalanná.
Kiemelte, a Nébih szerepe nem csupán a gyógyszerek engedélyezése, hanem azok felhasználásának monitorozása is. A hivatal célja, hogy az állattartók és állatorvosok számára világos, hiteles szakmai iránymutatást adjon. Dr. Kulcsár arra buzdított mindenkit, hogy amennyiben kérdés merül fel egy-egy készítmény alkalmazásával kapcsolatban, keressék közvetlenül a hivatalt.
Az is elhangzott: Magyarországon az uniós átlagnál lényegesen több antibiotikumot használnak fel, sokszor a hiányos tartástechnológia vagy higiénia pótlására. A megoldás kulcsa egy új stratégiai eszköz: az antibiotikum-felhasználás csökkentési terv.
Mi az antibiotikum-felhasználás csökkentési terv?
A 128/2009. (X.6.) FVM rendelet értelmében minden nagy létszámú állattartó telepnek rendelkeznie kell egy dokumentált, mérhető és évenként frissített tervvel. Ez a terv az alábbi elemeket tartalmazza:
-
betegségek feltérképezése,
-
jelenlegi gyógyszerhasználat elemzése,
-
csökkentési célkitűzések meghatározása,
-
alternatívák beépítése a gyakorlatba.
A terv célja nem az antibiotikumok teljes kiiktatása, hanem a tudatos, célzott és minimális mértékű alkalmazás. "A járványvédelem nem egyszeri döntés. A járványvédelem egy életmód" – hangsúlyozta.
Alternatívák és új szemlélet
Dr. Kiss Gerda, alternatív és kiegészítő terápiákra specializálódott szakállatorvos – fotó: Agroinform.hu
Dr. Kiss Gerda, alternatív és kiegészítő terápiákra specializálódott szakállatorvos szerint a megoldás már a kezünkben van. Az állatok immunrendszerének támogatása, a higiéniai feltételek javítása és a stresszmentes környezet megteremtése sokszor elegendő a fertőzések megelőzéséhez.
A fitobiotikumok, vakcinák, homeopátia, sőt a quorum sensing technológia – amely a baktériumok közötti kommunikáció megszakítására épül – új lehetőségeket kínálnak.
Az Európai Gyógyszerügynökség az antibiotikumokat A–D kategóriába sorolja, ahol az A csoportba tartozókat élelmiszer-termelő állatoknál nem lehet alkalmazni. A csökkentési terv célja, hogy elsősorban a D kategóriás, preferált szereket használják az állatorvosok – kizárólag indokolt esetben, érzékenységi vizsgálatok alapján.
Három kulcsfontosságú lépés az antibiotikumok visszaszorítására:
-
Adatgyűjtés és mérés: A gyógyszerfelhasználás mg/PCU (milligramm per állategység) alapján történő dokumentálása segít ágazati szinten összehasonlítani az eredményeket.
-
Célzott kezelés: A gyorstesztek, mint a tejminták vagy légúti minták vizsgálata, segítenek elkerülni a felesleges kezeléseket.
-
Alternatív eszközök alkalmazása: A fitoterápia, vakcinázás, takarmányozás optimalizálása nemcsak kiváltja az antibiotikumokat, de növeli az állatok ellenálló képességét is.
Záró gondolat: a jövő most kezdődik
A szakemberek egyetértettek abban, hogy a felelősségteljes antibiotikum-használat nemcsak az állategészségügy, hanem a teljes társadalom érdeke. „Amit ma az állatokkal elrontunk, azt holnap a családunk sínyli meg" – fogalmazott dr. Kiss Gerda.
Ezért az antibiotikum-felhasználás csökkentési terv sem csak jogszabályi előírás, hanem a jövő egyik legfontosabb befektetése. Az állategészség, a gazdaság fenntarthatósága és az emberi egészség védelme egyaránt ezen múlik.
Indexkép: unsplash.com
Ez a cikk a Takarmányozás innovatívan Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
