Kovács Gyula pórszombati erdész neve ma már egyet jelent az ősi Kárpát-medencei gyümölcsfajták megmentésével. A Tündérkert-mozgalom alapítójaként több mint 1300 őshonos körtefajtát gyűjtött össze a térségből, bizonyítva, hogy a magyar gyümölcskultúra gazdagsága felülmúlja még a gyümölcsészetben élen járó Franciaországét is. Munkája azonban nem pusztán a fák megőrzéséről szól: egy egész kultúra, a paraszti világ tudásának és önfenntartó hagyományainak továbbéltetését tekinti hivatásának.
Elveszett gazdagság nyomában
„Nem az a nagy dolog, amit én csinálok – az a nagy dolog, amit az őseink ránk hagytak” – hangsúlyozza Kovács Gyula. A magyar tájban valaha elképesztő gyümölcsfajta-gazdagság élt, melyhez a népi gyógyászat és gasztronómia tudása is szorosan kapcsolódott. Ezt a több ezer éves örökséget azonban alig fél évszázad alatt hagytuk veszni. A göcseji dűlőkben gyűjtött első példányok még csak töredékét adták annak a gazdagságnak, amely egykor természetes része volt a falusi életnek
Több mint 1300 körtefajta
A gyűjtés eredményei önmagukért beszélnek: a Kárpát-medence területéről több mint 1300 ősi körtefajtát sikerült azonosítani, ezzel majdnem kétszer annyit, mint amennyit a francia gyümölcsész, Le Roy a 19. században összegyűjtött hazájában. Ez a tény önmagában is rávilágít arra, hogy mekkora érték rejlik a magyar gyümölcshagyományban – olyan érték, amelyet ma alig ismerünk, és ezért nem is tudunk megbecsülni.
Kultúra és önfenntartás
Kovács szerint a gyümölcsészet nem önmagában áll, hanem része annak a paraszti kultúrának, amely biológiailag is fenntartotta a magyarságot évszázadokon át.
A művészetek lehetnek a fa virágai, de a gyökerét a pásztor- és paraszti kultúra tartja fenn
– fogalmaz. A modern ember sokszor háttal fordul ennek a tudásnak, pedig éppen ezek az ismeretek biztosították a megmaradást háborúk, járványok és katasztrófák idején.
A vegyszermentes kert öröksége
A Tündérkertben a fák vadalanyon nőnek, nem metszik és nem permetezik őket, így a gyökér és a korona közötti egyensúly megmarad. A természetes ökoszisztéma helyreállásával a kártevők és a hasznos élőlények közötti harmónia újra kialakul. Kovács Gyula szerint a vegyszerezés éppen ezt az egyensúlyt bontja meg, és hosszú távon nem a növénynek, hanem az embernek árt.
Tudásátadás és közösségépítés
A Tündérkert-mozgalom nem csak fákat gyűjt, hanem embereket is: olyanokat, akik saját falujukban, közösségükben viszik tovább ezt az örökséget. Kovács minden egyes fát visszaadott a helyi közösségeknek, hogy az ott élők maguk gondozzák tovább, és így építsenek önfenntartó gyümölcskultúrát. A mozgalom mára Európa legnagyobb, egy nép hagyományait őrző gyümölcsfajta-gyűjteményévé vált – nem pénzből, hanem jó szándékból és közösségi összefogásból.
„Csináljátok, ne csak vegyétek”
Kovács Gyula üzenete egyszerű: ne vásároljunk csupán kész oltványokat, hanem tanuljuk meg a gyümölcsoltás, az ecetkészítés és a feldolgozás hagyományos módszereit. „Minél többet adsz, annál többet kapsz – ez a titok” – vallja. A szakember minderről részletesen beszél a Vidéki élet kihívásai YouTube-oldalon látható videóban.
Indexkép: YouTube
