Július 16-án, a kígyók világnapján biztató hírről számolt be a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Az idei évben immár harmadik alkalommal telepítettek vissza rákosi viperákat a működési területükhöz tartozó élőhelyekre, és az eddigi tapasztalatok alapján a program eredményesnek bizonyul.
A fokozottan védett rákosi vipera Magyarország egyik legritkább hüllőfaja, egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb kígyófaja. Állományának megőrzése évek óta a hazai természetvédelem egyik kiemelt feladata.
Harmadik alkalommal engedtek szabadon viperákat
A természetvédelmi szakemberek június elején újabb egyedeket juttattak vissza természetes élőhelyükre. A visszatelepítés során az úgynevezett puha szabadon bocsátás módszerét alkalmazták, amelynek lényege, hogy az állatok fokozatosan alkalmazkodhatnak a természetes környezethez, ezzel növelve túlélési esélyeiket.
A munka azonban nem ér véget a kígyók szabadon engedésével. A szakemberek azóta is folyamatosan figyelemmel kísérik a visszatelepített állatokat, hogy képet kapjanak azok életben maradásáról, mozgásáról és alkalmazkodásáról.
Rákosi vipera – Fotó: Facebook
Jó állapotban vannak a visszatelepített állatok
Az eddigi megfigyelések biztató eredményeket mutatnak. A visszafogott egyedek jó kondícióban vannak, emellett a területen természetes úton született fiatal rákosi viperákat is észleltek.
Mindez arra utal, hogy a visszatelepített állatok sikeresen beilleszkedtek élőhelyükre, és a populáció természetes szaporodása is megkezdődött, ami fontos mérföldkő a faj hosszú távú fennmaradása szempontjából.
Kameracsapdák is segítik a kutatást
A monitorozási munkát egy különleges, kameracsapdákkal felszerelt terelőrendszer támogatja. Az így gyűjtött adatok értékes információkkal szolgálnak a rákosi vipera viselkedéséről, mozgásáról és élőhelyhasználatáról, amelyek a jövőbeni természetvédelmi intézkedések tervezésében is fontos szerepet játszanak.
Minden visszatelepítés számít
A rákosi vipera Európa egyik legveszélyeztetettebb kígyófaja, ezért minden sikeres visszatelepítés jelentős természetvédelmi eredménynek számít. A szakemberek célja, hogy a faj állománya hosszú távon megerősödjön, és ez a különleges hüllő továbbra is része maradhasson Magyarország természetes élővilágának.
Forrás és kép: Facebook
