Miközben a Velencei-tó vízállása ismét aggodalomra ad okot, és az aszály egyre több hazai folyó vízhozamát veszélyezteti, a szakértők szerint Magyarország vízgazdálkodásának jövőjét a víz helyben tartása és hatékony újrahasznosítása határozhatja meg. Az egyik vezető építőipari vállalatcsoport álláspontja szerint a korszerű mérnöki megoldások fontos szerepet tölthetnek be a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban és a fenntartható vízgazdálkodás kialakításában, erről beszélgettek nemrég egy podcast adásban.

Az elmúlt időszak eseményei ismét rámutattak arra, hogy a hazai vízgazdálkodás új kihívásokkal néz szembe. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek következtében ugyanazon térségekben jelentkezhetnek villámárvizek és elhúzódó aszályos időszakok is. Emiatt a vízügyi szakemberek szerint a jövőben a vízvisszatartás jelentősége legalább olyan meghatározó lesz, mint korábban az árvíz elleni védekezésé.


A vízépítés szerepe már túlmutat az árvízvédelmen

Napjainkban a vízépítés feladatai jelentősen kibővültek. A hagyományos árvízvédelmi beruházások mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a fejlesztések, amelyek elősegítik a csapadék és a felszíni vizek helyben tartását, hozzájárulnak a táj természetes vízháztartásának helyreállításához, valamint növelik a térségek ellenálló képességét a szélsőséges időjárási hatásokkal szemben. Pappert Attila (KÉSZ Csoport projektigazgatója és vízépítési üzletágvezetője) szerint korábban a vízügyi rendszereket elsősorban a víz gyors elvezetésére tervezték, ma azonban sokkal fontosabbá vált annak megoldása, miként lehet a rendelkezésre álló vízkészleteket összegyűjteni, visszatartani és újrahasznosítani. Hozzátette, hogy a korszerű vízépítés egyre inkább arra törekszik, hogy a mérnöki megoldások összhangban működjenek a természetes folyamatokkal.

Ennek szemléletes példájaként említette az Ős-Dráva Programot, amely azt mutatja be, hogy a vízvisszatartás egyszerre szolgálhatja a mezőgazdasági termelést, a természetvédelmi célokat és a helyi lakosság életminőségének javítását. A program eredményeként több olyan területen is ismét megjelent a víz, ahol korábban tavak és kutak száradtak ki.

Udud Péter hidrogeológus arra hívta fel a figyelmet, hogy

Magyarország évente hozzávetőleg három és fél Balatonnyi vízmennyiséget veszít. Éppen ezért minden olyan beavatkozás felértékelődik, amely képes lassítani a víz lefolyását, illetve helyben tartani a csapadékot és a felszíni vizeket.

A Balatonnál is a klímaalkalmazkodás került előtérbe

A klímaváltozás hatásai a hazai tavaknál is egyre érzékelhetőbbek. A fonyódi kikötő korszerűsítésénél például nemcsak a kikötő infrastruktúráját újították meg, hanem a hullámtörő védműveket is úgy alakították át, hogy azok jobban alkalmazkodjanak a megváltozott időjárási viszonyokhoz. A fejlesztés jól szemlélteti, hogy a mai vízépítési beruházások már nem kizárólag új létesítmények létrehozását jelentik, hanem a meglévő infrastruktúra korszerűsítését és a klímaváltozás okozta kihívásokhoz való igazítását is.

Különleges szakértelem szükséges a vízépítési munkákhoz

A vízépítési projektek kivitelezése gyakran rendkívül összetett feladat. Előfordul, hogy a szakemberek 8–10 méteres vízmélységben, erős sodrásban és minimális látási viszonyok mellett dolgoznak, miközben a hajóforgalom zavartalan fenntartását is biztosítani kell. Az ilyen munkák során nagy teherbírású úszóplatformokat alkalmaznak, amelyek több tíz tonnás munkagépek fogadására is alkalmasak. A kivitelezést speciálisan képzett búvárok és nagy tapasztalattal rendelkező gépkezelők végzik, miközben a korszerű mederszkennelő és pozicionáló technológiák segítik a pontos és biztonságos munkavégzést még olyan körülmények között is, ahol a víz alatti látótávolság gyakorlatilag nulla.


Helyi fejlesztésekre és hosszú távú gondolkodásra van szükség

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország vízügyi problémáira nincs egyetlen, minden helyzetre alkalmazható megoldás. Ehelyett olyan, egymásra épülő fejlesztésekre van szükség, amelyek figyelembe veszik az adott térség sajátosságait, és hosszú távon támogatják a fenntartható vízgazdálkodást.

Nm feltétlenül a nagyszabású beruházások jelentik a megoldást. Számos kisebb léptékű projekt is képes tartósan javítani egy-egy térség vízháztartását, hozzájárulni a lakosság életminőségének javításához, valamint kedvezően befolyásolni a természeti környezet állapotát.

Forrás és indexkép: KÉSZ Csoport