A zalai aratás a végéhez közeledik, a betakarítási eredmények pedig jól mutatják, hogy a csapadék eloszlása és a termőhelyi adottságok idén is döntő szerepet játszottak a terméseredmények alakulásában. Bár a vármegyében összességében kedvezőbb volt a helyzet, mint az ország számos más térségében, a március–áprilisi tavaszi aszály hatása több kultúránál is egyértelműen megmutatkozott.
Simonfalvi Elemér növényvédelmi szakmérnök, az Agrokem Kft. ügyvezetője szerint a szezon egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megfelelő vízellátottságú területek és a kedvezőtlenebb adottságú táblák között idén is jelentős különbségek alakultak ki.
Nagy különbségek voltak az árpa terméseiben
Az őszi árpánál volt a leglátványosabb az aszály hatása. A növény fejlődése több helyen lelassult, és a később érkező csapadék már nem tudta teljes mértékben pótolni a kiesett időszakot.
A terméseredmények ezért rendkívül nagy szórást mutattak: termőhelytől függően hektáronként 4,5 és 8 tonna között alakultak. Előfordult, hogy ugyanazon fajta egyik táblán alig érte el a 4 tonnát, míg egy másik területen megközelítette a 8 tonnát.
A szakember szerint ez jól bizonyítja, hogy a jövőben még nagyobb jelentősége lesz a talaj vízmegtartó képességének és a megfelelő termőhelyválasztásnak.
A búza minősége kedvezően alakult
A búza valamivel jobban teljesített. A zalai gazdaságokban jellemzően 5,5–9 tonna közötti hektáronkénti hozamokat értek el, miközben a beltartalmi paraméterek is kedvezően alakultak. Az árpa és a búza esetében is megfelelő minőségű termések születtek, az őszi búzáknál pedig a korábbi évekhez képest nagyobb arányban sikerült euró- és malmi minőséget elérni.
A partneri körben a búzatermés körülbelül 60 százaléka takarmány-, míg 40 százaléka malmi minőségű lett.
A durumbúza azonban kivételt jelentett. Bár a hozamok jók voltak – jellemzően 6–7 tonna hektáronként –, a fehérjetartalom elmaradt a várakozásoktól, így a prémium kategóriát képviselő kultúra minőségi szempontból csalódást okozott.
Jó termés, rossz árak
A gazdálkodók számára az idei év egyik legnagyobb problémája nem a termés mennyisége, hanem az értékesítési árak alakulása.
A takarmányárpa tonnájáért mindössze 55–56 ezer forintot, a takarmánybúzáért 61–62 ezer forintot lehet kapni. A malmi búza ára csak néhány ezer forinttal magasabb ennél.
A durumbúza piaca különösen kedvezőtlenül alakult: miközben az előző években tonnánként jóval 100 ezer forint feletti árakat is el lehetett érni, jelenleg 70–75 ezer forint körül alakul a felvásárlási ár, és csak a legjobb minőségű tételek közelítik meg a 80 ezer forintos szintet.
Simonfalvi Elemér szerint emiatt a gazdaságosság jelentősen romlott. A jobb terméseredményt elérő gazdaságok is csak szerény nyereséggel számolhatnak, míg a gyengébb táblák akár veszteséget is termelhetnek.
Egyre nagyobb kihívás a repcetermesztés
A repce betakarítása már lezárult, de a növény jövője egyre bizonytalanabb Zalában is.
A vetésterület csökkenése mögött több ok áll: a gyengébb jövedelmezőség mellett komoly problémát jelent az uniós növényvédőszer-kivonás is. Egyre nehezebb ugyanis hatékonyan védekezni a kártevők ellen. Ősszel a repcebolha okozhat súlyos károkat, tavasszal pedig a repceszár-ormányos és a repcefénybogár elleni védekezés jelent kihívást.
„Már csak a megszállottak termesztenek repcét” – fogalmazott a szakember, utalva arra, hogy a kultúra sikeressége sokszor a technológián, az időjáráson és a szerencsén múlik.
Az idei év ugyanakkor kedvező volt azoknak, akik kitartottak mellette: a repce 3,5–4,5 tonnás hektáronkénti terméseket adott. A probléma ezúttal is az ár volt. A betakarítás elején körülbelül 180 ezer, később 190 ezer forintos tonnánkénti ár alakult ki, ami a jobb hozamoknál még elfogadható eredményt biztosított, az alacsonyabb terméseknél viszont csak a nullszaldóra volt elegendő.
A mák új lehetőséget jelenthet
Miközben több hagyományos kultúra egyre nagyobb kockázatot hordoz, az étkezési mák egyre több gazdálkodó érdeklődését kelti fel.
Az Agrokem Kft. partnerei között is növekszik a termesztése. Ennél a kultúránál különösen fontos az őszi vetés minősége: ahol megfelelő állomány alakult ki, ott hektáronként 1–1,5 tonnás terméseredmények születtek.
A szakember szerint a mák jelenleg az egyik olyan növény, amely viszonylag kis ráfordítással is kiszámítható eredményt adhat, igaz, termesztési lehetőségei korlátozottak.
Átírja a klímaváltozás a vetésszerkezetet
A zalai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a klímaváltozás már nem csupán elméleti kérdés, hanem közvetlenül alakítja a gazdálkodói döntéseket.
A termelők továbbra is nagyobb bizalommal fordulnak az őszi vetésű növények felé, miközben a tavaszi kultúrákat – például a kukoricát, a napraforgót és a szóját – egyre gyakrabban teszi próbára a szélsőséges időjárás.
A napraforgó például idén rendkívül gyorsan virágzott, ami a szakemberek szerint kedvezőtlen hatással lehet a termésre, mivel sok üres kaszat alakulhat ki.
Simonfalvi Elemér szerint a következő évek egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy mely növények tudnak alkalmazkodni a szárazabb, szélsőségesebb körülményekhez.
A zalai földeken már megkezdődött az átalakulás: a gazdálkodóknak nemcsak az időjárással és a piacokkal kell megküzdeniük, hanem azt is újra kell gondolniuk, milyen kultúrákra építik a jövő termelését.
Forrás: ZAOL
Indexkép: Gemini
