Az agrárium szereplőinek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a gyorsan változó külső körülményekhez, és időben fel kell készülniük a 2027 után induló, várhatóan jelentős módosításokat tartalmazó új európai uniós agrártámogatási ciklusra. Ez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a BASF Hungária Kft. által rendezett kerekasztal-beszélgetésen hangzott el. A NAK és az inputanyag-forgalmazással foglalkozó BASF Hungária Kft. kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelyen gazdálkodók, szakmaközi szervezetek és európai uniós szakemberek bevonásával keresték a választ az ágazat előtt álló kihívásokra.
Balázs Viktor, a NAK környezeti fenntarthatóságért és innovációért felelős országos alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kerekasztal-beszélgetés egyik kiemelt célja, hogy az agrárkamara átfogó képet kapjon azokról a gyakorlati kihívásokról, amelyekkel a gazdálkodók a termelés során szembesülnek – különös tekintettel az éghajlatváltozás hatásaira, valamint az agrártámogatási rendszer átalakulásából eredő alkalmazkodási nehézségekre.
Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. agrodivíziójának vezetője szerint a 2027 után induló új uniós támogatási ciklusban különösen felértékelődnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők már most elkezdjék az Agrár-ökológiai Program (AÖP) és az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) elemeinek gyakorlati alkalmazását, hogy a következő ciklusra felkészülten, saját gazdaságukra szabott megoldásokkal reagálhassanak az elvárásokra. Komoly kihívások előtt állunk, elérkezett az idő, hogy felkészüljünk az előttünk álló támogatási időszakra. Szívügyünk a mezőgazdaság, és felelősségünk, hogy előrelátóan gondolkodjunk, és támogassuk a gazdálkodókat a sikeres alkalmazkodásban – fogalmazott.
Dr. Mezei Dávid, európai parlamenti tanácsadó - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Dr. Mezei Dávid, európai parlamenti tanácsadó rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben a zöldpolitikák jelentős befolyást szereztek az európai agrár-döntéshozatalban, amelynek következményei egyre inkább érezhetők. A környezeti vállalásokért eddig járt támogatások önkéntessé és kevésbé átláthatóvá válhatnak, miközben a 2027 utáni uniós költségvetés vélhetően csökkenni fog. Mindez a mezőgazdasági termelőknek kevesebb pénzt jelenthet.
Arról is beszélt, hogy a következő uniós költségvetési ciklus (2028–2034) tervezése megkezdődött, amelyet négy kulcstéma határoz meg:
- az EU költségvetése,
- a közös agrárpolitika (KAP),
- Ukrajna csatlakozásának mezőgazdasági hatásai
- és a zöld átállás.
Az EU költségvetését jelenleg főként a tagállamok befizetései alkotják, a nagy befizető országok (pl. Németország, Hollandia) gazdasági lassulása pedig korlátozza a keretet. Új kiadások – mint az EU-s kötvények kamata és a védelem – tovább szűkítik a lehetőségeket. Ezért reális veszély, hogy a KAP költségvetése nominálisan is csökkenni fog a következő ciklusban.
Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A közös agrárpolitika (KAP) jövője alapvető változások előtt áll: az Európai Bizottság egyelőre csak egy előzetes tervezetet tett le az asztalra, de már most látszik, hogy jelentősen módosítanák a jelenlegi rendszert. A legnagyobb változás a területalapú támogatások átalakítása lehet: ezek kiosztását célzottabbá tennék, elsősorban kisebb gazdaságokat támogatva – de ennek pontos kritériumai még nem ismertek. A „zöld” és fenntartható elemek a jövőben is hangsúlyosak maradnak, mérettől függetlenül.
Emellett felmerült a KAP kétpilléres struktúrájának megszüntetése és az agrártámogatási rendszerek összevonása egy ún. „szuperalapba”. Ez veszélyeztetné a közös agrárpolitika pénzügyi önállóságát, és alapjaiban rengetné meg a '62 óta fennálló uniós pénzügyi szolidaritási rendszert, amely eddig garantálta az agrártámogatások egy részének kizárólag uniós forrásból történő finanszírozását. Ha ezek a tervek megvalósulnak, a KAP működése radikálisan átalakulhat.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a következő uniós ciklusban egyszerűbb támogatási rendszerre nem lehet számítani, ugyanakkor a tagállamok szerepe a források elosztásában várhatóan erősödni fog. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, a NAK kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke meglátása szerint elkerülhetetlen, hogy az új Közös Agrárpolitika keretein belül a kisebb rendelkezésre álló összeget jól, vagy akár hatékonyabban lehessen felhasználni, mint eddig.
Szentirmay Tamás nagyigmándi gazdálkodó arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az Európai Unióban az elérhető támogatások folyamatosan csökkennek, a termelőknek egyre több környezetvédelmi és technológiai előírásnak kell megfelelniük. Ugyanakkor az EU nem követeli meg ugyanezeket a szigorú feltételeket a külső piacokról érkező élelmiszerek esetében.
Szentirmay Tamás gazdálkodó - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Szentirmay szerint megoldás lehetne, ha csak olyan termékek juthatnának be az uniós piacra, amelyek azonos környezetvédelmi előírások szerint készültek – így az EU-s gazdák versenyhátránya csökkenne, különösen az új tagállamok esetében. Mezei Dávid szerint az elmúlt évtizedek a szabadkereskedelem erősödéséről szóltak, amit a WTO szabályai szilárdan rögzítenek: csak akkor lehet megtiltani egy termék importját, ha közvetlen egészségügyi veszélyt jelent.
Egy másik gazdálkodó, Oláh Györgyi, a békésszentandrási Körös Agrár Kft. ügyvezetője azt a javaslatot vetette fel, hogy az Európai Unión kívülről érkező termékekre is ki kellene terjeszteni egy fenntarthatósági tanúsítási rendszert, hasonlót ahhoz, ami az EU-n belül már létezik. A cél, hogy ne csak az uniós termelőktől várjanak el szigorú környezetvédelmi és termelési megfelelést, hanem a külső beszállító országok termékei esetén is legyen egyértelműen nyomon követhető, milyen módon és hol állították elő az adott árut. Ez a rendszer – ha megvalósulna – összehasonlíthatóbbá tenné a piacon jelen lévő termékeket, és igazságosabb versenyfeltételeket teremtene. Fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi lánc minden szereplője visszakereshető módon tudja igazolni a megvásárolt termékek származását és termelési körülményeit. Bár nem tudni, hogy ez hivatalosan napirenden van-e, szerinte ez az irány elengedhetetlen lenne a fenntarthatóság következetes érvényesítéséhez.
Oláh Györgyi ügyvezető - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Petőházi Tamás válaszában egy konkrét növényvédelmi példán keresztül világította meg az Európai Unió szabályozási ellentmondásait. Elmondta, hogy az EU-ban korábban engedélyezett, de időközben betiltott hatóanyagokkal kapcsolatban gyakran nincs világos szabályozás: a vegyület ugyan már tiltott, de nem egyértelmű, hogy a szermaradvány határértékét hogyan kell kezelni, ha ilyen anyagot tartalmazó termék érkezik importból.
Rámutatott, hogy míg az uniós termelők számára ezek a hatóanyagok már nem használhatók, addig más országokból érkező termékekben továbbra is előfordulhatnak – sőt, magasabb határértékkel is –, ami szerinte az Unió képmutatását bizonyítja. Szerinte ez a "Janus-arcúság" – vagyis kettős mérce – gyengíti az EU hitelességét, és kérdésessé teszi, hogy képes lesz-e következetes agrárpolitikát kialakítani a 2027 utáni időszakra.
Zoványi György - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Dobrovics Péter dombegyházi gazdálkodó a termelői oldal válaszlehetőségeit ismertette a klimatikus kihívások és a vetésszerkezet átalakításának szükségessége kapcsán. Elmondta, hogy a gazdaságukban a kukorica egy részét próbálják kiváltani kevésbé aszályérzékeny kultúrákkal, például az őszi árpa és takarmányborsó vetésterületének növelésével. A cél, hogy a nyári aszály időszakát elkerülve jobb hozamokat érjenek el. Azonban az idei év időjárása – őszi aszály, majd száraz tél és ismételt tavaszi szárazság – megmutatta, hogy ezek a kultúrák is ki vannak téve a változó időjárásnak. Hangsúlyozta, hogy csak akkor lehet valódi alternatíva egy új kultúra, ha gazdaságilag is versenyképes: nem elég a környezeti előny, a bevételben is meg kell mutatkoznia a pozitív hatásnak. Erre reflektált Zoványi György a Mezőfalvai Zrt.-től, aki a tapasztalatai alapján elmondta, hogy sajnos a kiskultúrák esetében az értékesítési lánc egy idő után elakad.
Józsa Bence gazdálkodó - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Józsa Bence versegi gazdálkodó rámutatott: Magyarországon erősen régiófüggő az időjárás: északon kedvezőbbek a körülmények az őszi vetésű növények számára, ezért repcével, búzával és zöldborsóval dolgozik, a napraforgót pedig őszi mákra cserélné. Hangsúlyozta a gazdaságosság fontosságát is: egy kísérletben a BASF Limus® nitrogénhasznosulást javító inhibitorát teszteli,, amely segíthet csökkenteni a trágyázási költségeket és hatékonyabbá tenni a tápanyag-felhasználást.
Oláh Györgyi hozzászólásában arról beszélt, hogy a déli országrész alacsony csapadékmennyisége jelentős korlátokat állít a vetésszerkezet átalakítása elé. Bár kiskultúrákkal – például őszi mákkal, cirokkal, szójával – kísérleteznek, ezek nem képesek teljes mértékben pótolni a nagyobb volumenű növényeket. A csapadékhiány miatt még korszerű technológiák, mint az inhibitor használata, sem hozzák a várt eredményt. Emellett az egyre növekvő adminisztrációs terhek is komoly problémát jelentenek a termelők számára.
Balázs Viktor hangsúlyozta, hogy a kamara célja a gazdálkodók számára kiszámítható és jól tervezhető támogatási környezet biztosítása, amely lehetőség szerint a jelenlegi struktúrához hasonló, kiszámítható alapokra épül. Kiemelte továbbá, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara fontos feladatának tekinti a gazdálkodók adminisztrációs terheinek enyhítését. Ennek érdekében folyamatban van egy olyan szolgáltatás koncepciójának kidolgozása, amely a kisebb gazdaságok számára érdemben csökkentené a támogatásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokat.
A vetésszerkezet átalakítását nemcsak az egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok, hanem a piaci kereslet is jelentősen befolyásolja. Egy növény sikeres termesztéséhez ugyanis elengedhetetlen a stabil felvevőpiac megléte is. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzottak alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a további társszervezetekkel közösen azon dolgozik, hogy további termelővédelmi mechanizmusok épüljenek be a jogszabályi környezetbe. A már életbe lépett 30 napos fizetési határidő mellett ilyen intézkedés lehet például, hogy a felvásárlók az átvételt követően ne élhessenek utólagos reklamációval.
Fotó: Pixabay
Mezei Dávid szerint az Európai Parlament előtt lévő új javaslat célja a gazdák pozíciójának erősítése az élelmiszerláncban. A javaslat legfontosabb eleme az írásbeli szerződések kötelezővé tétele, amit ellenőrzések is kísérnének. Bár ez nem old meg mindent, a szabályozás iránya helyes.
Petőházi Tamás szerint a hazai termelők a 2000-es évektől főként tőzsdén jegyzett növényeket termesztenek, mivel korábban sokszor nem tudták eladni a termést. A kereskedelem koncentrálódott, a nagyobb szereplők visszaélnek gazdasági fölényükkel. Sürgeti a 30 napos fizetés kötelező betartását és a tisztességtelen, utólagos továbbtárolási szerződések tilalmát. Példaként említette, hogy az átvétel után ne legyen lehetőség reklamációra, ahogyan az a zöldség-gyümölcs ágazatban már működik.
Balázs Viktor, NAK-alelnök - Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Balázs Viktor kiemelte még, hogy a hazai termesztéstechnológiai fejlesztések elengedhetetlenek a versenyképesség fenntartásához. Ezért Kiskultúrás Munkacsoportot alakítottak, amely technológiai kérdésekben segíti a termelőket. Aggályosnak tartja a hatóanyag-kivonásokat, miközben harmadik országokból származó termékek lazább szabályokkal érkeznek. Támogatja a biológiai növényvédőszerek gyorsabb engedélyezését, és egyszerűsíteni kívánja az adminisztrációt. Hangsúlyozta a hazai termékek fogyasztásösztönzésének fontosságát.
Hajnal Gábor zárszavában kiemelte a tanúsítványok fontosságát, amelyek szerinte egyre nagyobb szerepet kaphatnak az egészséges, nyomon követhető élelmiszerek piacán. Fontosnak tartja a vetésforgó újragondolását és a termesztéstechnológiák fejlesztését is. Hangsúlyozta, hogy a terményértékesítés időzítése és stratégiája kulcsfontosságú lehet a jövedelmezőség szempontjából.
Indexkép: NAK/Lévai Zsolt
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
