Irán és Izrael mezőgazdaságához is elengedhetetlen a stabil víz- és energiaellátás. A háborús feszültség most ezt a törékeny egyensúlyt veszélyezteti.
Irán mezőgazdasága
- Éghajlat: Változatos – sivatagos, félsivatagos, valamint hegyvidéki és mérsékelt övezetek is előfordulnak.
- Főbb növények: Búza, árpa, rizs, gyapot, pisztácia, datolya, szőlő, zöldségek.
- Állattenyésztés: Juh, kecske, szarvasmarha – főként szárazabb területeken nomád vagy fél-nomád pásztorkodással.
- Jellemzők: Irán mezőgazdasága részben önellátásra törekszik, de jelentős az export is (pisztácia, datolya). Az öntözés döntő jelentőségű, mivel a csapadék sok térségben rendkívül alacsony.
Izrael mezőgazdasága
- Éghajlat: Mediterrán és sivatagi – meleg, száraz nyarakkal, csapadékos telekkel.
- Főbb növények: Citrusfélék, paradicsom, paprika, avokádó, szőlő, gránátalma, mandula.
- Állattenyésztés: Szarvasmarha, baromfi – intenzív, technológiailag fejlett rendszerekben.
- Jellemzők: Kiemelkedően innovatív mezőgazdaság – precíziós technológiák, víztakarékos öntözés (pl. csepegtetőrendszerek), üvegházi termesztés. Jelentős exportőr.
A konfliktus hatásai
- Termelési kockázatok: A mezőgazdasági infrastruktúrák (öntözőrendszerek, energiahálózatok) katonai célponttá válhatnak, különösen Izraelben.
- Energiaellátás: Iránban az energiainfrastruktúra elleni támadások visszavetik a mezőgazdaság működését, hiszen sok termelési ágazat erősen függ a földgáztól és az áramtól.
- Exportproblémák: Mindkét ország mezőgazdasági exportja csökkenhet a logisztikai zavarok és a kereskedelmi szankciók miatt.
- Élelmiszer-biztonság: A konfliktus tartóssága élelmiszer-ellátási gondokat is okozhat a térségben, sőt a világpiaci árakra is nyomást gyakorolhat, különösen a diófélék, gyümölcsök és gabonák esetében.
Összességében mind Irán, mind Izrael agrárszektora sérülékeny a katonai konfliktusok idején, különösen, ha a víz- és energiabiztonság is veszélybe kerül.
Indexkép: Shutterstock
