Az elmúlt héten hazánkban csak kisebb térségekben hullott számottevő mennyiségű csapadék, az Alföldön továbbra sem enyhül a mezőgazdasági aszály. A kukorica és a napraforgó a növényszáradás fenológiai fázisában jár, ezeknek a kultúráknak már nem használna az eső. Az előttünk álló héten amolyan júniusi idő várható, több napon is záporokkal, zivatarokkal, nagy területen számottevő mennyiségű esővel, miközben marad a meleg.
A múlt héten bár több időjárási front is érkezett térségünk fölé, azok egymás után fölöttünk oszlottak föl, nagyobb változást inkább csak a Dunántúlra hoztak. Sokfelé alakult ki záporos csapadék, de számottevő mennyiség csak kisebb foltokban hullott (inkább csak északkeleten és a Bakony környékén), hazánk döntő részén alig esett (1. ábra).
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az Alföldön a legkisebb, mindössze 10-30 mm, északon és a Dunántúlon azonban nagy területen 50-70 mm a jellemző (2. ábra). Mindez az átlaghoz képest jelentős hiányt jelent (20-40 mm), csak északon esett a szokásosnál valamivel több (3. ábra). A 90 napos összeg pedig többnyire 50-120 mm-rel marad el az átlagostól (4. ábra).
1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 6-ig (mm) – forrás: met.hu
2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. szeptember 7-ig (mm) – forrás: met.hu
3. ábra Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 7-ig (mm) – forrás: met.hu
4. ábra Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. szeptember 7-ig (mm) – forrás: met.hu
Még az augusztus legvégén hullott csapadék a Dunántúlon, Nógrádban és a felhőszakadások által érintett foltokban átnedvesítette a felső 30-40 cm-es talajréteget, ugyanakkor a fél méternél mélyebb réteg csaknem országszerte nagyon ki van száradva, a növények számára hasznosítható vízmennyiségnek mindössze 20-30%-át tartalmazza.
Az Alföld jelentős részén a felső fél méteres talajréteg is hasonlóan száraz (5., 6. ábra). Az Alföldön még mindig nagyfokú vagy súlyos fokozatú a mezőgazdasági aszály (7. ábra).
5. ábra Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 7-én (%) – forrás: met.hu
6. ábra Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában 2025. szeptember 7-én (%) – forrás: met.hu
7. ábra Mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra 2025. szeptember 7-én – forrás: met.hu
A hőmérséklet nyáriasan alakult, csúcsértéke délkeleten 30 Celsius fok körül alakult, a feloszló hidegfrontok inkább csak a Dunántúlra hoztak kevésbé meleg levegőt (8. ábra).
8. ábra Maximumhőmérsékletek 2025. szeptember 6-án (Celsius fok) – forrás: met.hu
A nyári növényeket rendkívül megviselte a június óta tartó mezőgazdasági aszály. Bár az ország egyes részeit bizonyos időszakokban kiadós csapadék öntözte, az állományok zömének zöld tömege jóval kevesebb volt a szokásosnál a szezonban, és hamar megkezdődött a növényszáradás (9. és 10. ábra). Az öntözetlen táblákon a csapadékeloszlásnak megfelelően nagyon nagyok a területi különbségek hazánk területén. A középső országrészben kiterjedt területen igen rossz a termés, azonban vannak vidékek főként a Kisalföldön és északkeleten, ahol még elfogadhatók a kilátások (11. és 12. ábra).
9. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
10. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva – forrás: met.hu
11. ábra Érésben lévő kukorica Miskolc térségében 2025. szeptember 8-án – fotó: Kovács Attila
12. ábra Érésben lévő napraforgó Miskolc térségében 2025. szeptember 8-án – fotó: Kovács Attila
Az aktuális szántóföldi munkák között szerepel a repce vetése illetve ehhez a talajelőkészítés. Ennek a növénynek csökken a vetésterülete többek között az elmúlt évek száraz tavaszai miatt. A középső és keleti országrészben sokfelé túl száraz a talajelőkészítéshez és a vetéshez a talaj.
Az elmúlt héten sokfelé volt több napon át is tartósan vizes a növények levelének felülete (13. ábra), ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges. Párás időszakok a csapadékhulláskor és éjszaka voltak jellemzőek.
13. ábra Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2025. augusztus 13. és 28. közötti időszakban – forrás: met.hu
Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkent, ami az év ezen időszakában természetes, de a Dunától keletre a csapadékosabb idő hatására kikelt gyomoknak köszönhetően többfelé megfigyelhető némi növekedés is.
Az anomália térképen az előző időszakhoz hasonlóan, az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain is az aszály hatását mutató negatív eltérés a jellemző, míg a nyugati, északnyugati és az északkeleti országrészekben az átlagosnál nagyobb volt a zöld tömeg mennyisége (14. ábra).
14. ábra Vizes levél időtartam fásszárú növényekre a 2025. szeptember 6. reggel 8 órát megelőző öt napban (óra) – forrás: met.hu
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1350 és 1550 foknap között alakul, már bőven elérte a kukorica éréséhez szükséges mértéket. A magasabb értékek a déli országrészben jellemzőek, az alacsonyabbak északon. Az idei hőösszeg a tavalyitól jelenleg mintegy 200-250 foknappal van elmaradva, a sokéves átlagot viszont 10-80 foknappal meghaladják, csak északkeleten van néhol kis elmaradás. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció fenológiai fázisai a tavalyitól időben jelentősen elmaradnak, de többnyire átlagosnak mondhatók vagy annál kissé előrébb járnak.
A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Győr körüli területre vonatkozó agrogramokon* (15. és 16. ábra). Idén a talajok alaposan átnedvesedtek a márciusi esőzések során. Április első fele viszont országszerte száraz idővel telt, sokat száradt a felszínközeli talajréteg.
A hőmérséklet is visszaesett, a talaj hőmérséklete csak a hónap közepére érte el tartósan a vetéshez optimális 10 Celsius fokos küszöbértéket. A hónap közepétől fordult csapadékosabbra az időjárás, a több hullámban érkező záporok, zivatarok azonban területileg nagyon egyenetlenül öntöztek. A délnyugati, középső és északi országrészek bőven kaptak csapadékot, míg az Alföldön nagyobb, a Kisalföldön kisebb területek csaknem teljesen szárazon maradtak, így arrafelé igen nehézkes volt a kelés, a szezon rögtön aszályos idővel indult.
Május második hetétől hűvösre fordult az idő, de csapadék nem esett elég és az is egyenetlenül. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, arrafelé nem enyhült az aszály, kritikussá vált a helyzet. A magok ott is kikeltek, de szenvedtek az aszálytól. Május utolsó dekádjában érkezett jelentősebb eső a keleti tájakra is, mely átmenetileg sokat javított a körülményeken, de a hónap vége és a június ismét száraz időt hozott. Medárd sem hozta meg a várt csapadékot, a hónap közepére az aszály az egész országra kiterjedt és egyre fokozódott.
Egész június alig hozott csapadékot, az aszály egyre nagyobb mértéket öltött, majd július első hetének végén tetőzött. Július második hetében több hullámban országos csapadék érkezett, mely sokfelé életmentő volt. Szeszélyes területi eloszlásban az ország mintegy harmada alaposan megázott (>40 mm), harmada 20-40 mm-t kapott, harmadán viszont kevés esett.
Július végén majd augusztus elején érkeztek újabb jelentősebb esők, de ezeknek is szeszélyes volt a területi eloszlása, egyes térségek csaknem teljesen kimaradtak az esőből. Az aszály átmeneti mérséklődés után egyre nagyobb területre tért vissza, a kukoricát többfelé elkezdték lesilózni, mert nem hozott volna termést. Ahogy a csapadékban, a terméskilátásokban is hatalmas különbségek alakultak ki az országon belül az öntözetlen kukoricatáblákon. Augusztus közepén egyre többfelé megindult a növényszáradás, így a hónap végi esők az állományokon már csak néhol segítettek. Az április eleje óta összegzett csapadékmennyiség az egész szezonban jócskán elmaradt az optimálistól, jelenleg a Duna-Tisza közén még a 100 mm-t sem éri el.
15. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2025. szeptember 7-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
16. ábra Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2025. szeptember 7-ig (részletes magyarázat a szöveg vonatkozó részében) – forrás: met.hu
A hőmérséklet kezdetben kedvezően alakult az állományok fejlődéséhez, a májust jellemző tartósan hűvös idő azonban nem tett jót, nehezen fejlődtek a növények a hideg idő miatt. A nyári meleg a júniussal érkezett meg elég hirtelen és tartósan. A halmozott hőösszeg a májusi lemaradást júniusra behozta, majd a többször hűvös júliusban ismét kismértékű elmaradást gyűjtött össze, ami augusztus második felében kissé tovább nőtt. A meleg szeptember az érést segítette.
Az előttünk álló héten olyan idő várható, mint amilyen júniusban kellett volna legyen. Nyugat, délnyugat felől ugyanis többször is nedves, labilis rétegződésű, meleg léghullámok érkeznek hazánk fölé. Így több hullámban várhatók záporok, zivatarok, a legnagyobb számban és kiterjedésben kedden, csütörtökön és vasárnap, de jó eséllyel minden nap lesz valahol csapadék az országban. Összességében a héten nagy területen hullhat akár 20-30 mm-t is meghaladó csapadék, az aszály így sokfelé mérséklődik, vagy megszűnik. A hőmérséklet nem változik számottevően. Éjszakánként többnyire 13-19 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig délen akár 30 fok közelében, míg a tartósabban felhős, esősebb tájakon kevéssel 25 fok alatt várható.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
Forrás: met.hu
Indexkép: shutterstock.com
