Ez a baj a magyar burgonyatermeléssel

A MATE Georgikon Campusa adott otthont a minap megrendezett XXIII. Országos Burgonya Növényvédelmi, Tápanyaggazdálkodási és Fajtabemutató Fórumnak. A rendezvény középpontjában a keszthelyi nemesítési eredmények, a hazai burgonyatermesztés megoldásra váró problémái, valamint az ágazati együttműködés jövője állt.

A rendezvényt Dr. Polgár Zsolt, a MATE Agrárcsoport Kft. Burgonyakutatási Központjának nemesítési szakértője, korábbi vezetője nyitotta meg és elsőként bemutatta Barcza-Horváth Krisztinát, aki az adminisztratív teendőket koordinálja a jövőben, levéve ennek terhét a szakember válláról. Utóbbi köszöntőjében a folytonosság és a szakmai örökség továbbvitele kapott hangsúlyt – a kutatóintézetnek ugyanis évtizedek óta meghatározó szerepe van a hazai burgonyanemesítésben.

Árvay Csaba, az Agrárcsoport Kft. operatív igazgatója szerint a burgonya nemcsak agrárgazdasági szempontból fontos, hanem a mindennapjaink része is, ezért kiemelt stratégiai növényként kezelik. A Kft. célja, hogy minden ágazatban a tudományos kutatások és az innováció mentén fejlődjön. Ebben kiemelt szerepet kap a keszthelyi nemesítés, amely folyamatosan új fajták és technológiák révén járul hozzá a magyar gazdák versenyképességéhez.

A megnyitó pillanatai, balról jobbra: Dr. Polgár Zsolt, Kecskés Gábor, Barcza-Horváth Krisztina, Árvay Csaba és Dr. Rózsa László Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Barcza-Horváth Krisztina, a telephely új vezetője bejelentette, hogy a Nébih hároméves vizsgálat után hivatalosan is elfogadta a Balatoni sárga nevű új fajtát, amely mostantól vetőburgonyaként is elérhető. A cél, hogy e fajta méltón képviselje a keszthelyi nemesítés hírnevét a hazai és nemzetközi piacokon egyaránt.

Nehézségekkel küzd az ágazat

Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács elnöke beszédében több síkon is elemezte a magyar burgonyatermesztés helyzetét – megvilágítva a termelési, fajtahasználati és piaci kihívásokat, miközben konkrét ajánlásokat is megfogalmazott a gazdák felé.

Kiemelte, hogy a keszthelyi nemesítők által előállított fajták különösen jól teljesítenek a magyar klimatikus viszonyok között. Míg a nyugat-európai fajták az enyhébb, kiegyensúlyozottabb időjárású térségekhez vannak optimalizálva, a hazai fajták ellenállnak az extrém UV-sugárzásnak, a hőstressznek és a csapadékszegénységnek – ezeket a szezon sajátos körülményei is bizonyították.

– A vírusrezisztencia és a növényvédelmi kezelések csökkenthető igénye szintén a hazai fajták mellett szól. Ezek a tulajdonságok nemcsak a környezetvédelmi előírásoknak felelnek meg jobban, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhetnek a termelő számára – mondta Kecskés. – Ez különösen fontos, hiszen a hatóanyag-kivonások miatt 2024 őszétől már nem lesz elérhető a metribuzin hatóanyagú Sencor gyomirtó, és más alternatív gyomirtók sem állnak rendelkezésre. Ebből fakadóan még inkább előtérbe kerülnek a fajták természetes ellenálló képességéből fakadó előnyei.

A Terméktanács szerepéről szólva elmondta, hogy a tagság nem csupán adminisztratív kérdés: valódi, kézzelfogható előnyökkel jár. Azok a termelők, akik belépnek, információkhoz, monitoringrendszerekhez, sőt akár különleges, eseti növényvédőszer-használati engedélyekhez is hozzáférhetnek. Erre már volt is példa: korábban a tagok kaptak felhasználási engedélyt egy átmenetileg kivont gyomirtóra – ezt a lehetőséget most újra ki kívánják harcolni a drótféreg elleni védekezés ügyében is. A Terméktanács célja, hogy a magyar gazdák európai szinten is hallassák a hangjukat.

Stratégiai piaci előrejelzéseket is megosztott:

• Az Európai Unióban 2025-re 50 ezer hektárral nőtt a burgonya vetésterülete.
• Magyarországon ezzel szemben idén is csupán kb. 6.500 hektáron folyik termesztés, ami marginális, de épp ezért sérülékeny.
• A nyugat-európai termelés volumene ráadásul nem öntözésfüggő, így költséghatékonyabb – ezzel nehéz versenyezni.
• A piacon jelenleg túlkínálat van, különösen a korai szakaszban. Sok termelő nem rendelkezik tárolási kapacitással, ezért kényszerből, alacsony áron értékesít – ez letöri a piacot.

Kecskés szerint az egyik legfontosabb tanulság: nem a termelés volumenének növelésére kell törekedni, hanem a termelés időzítésére és a piaci rések kihasználására. Például május–júniusban nincs szükség nagy mennyiségű korai burgonyára, viszont novembertől februárig hiány mutatkozik a hazai piacon.

Szemléletváltásra van szükség

A Terméktanács egyik legfrissebb felmérése szerint a fogyasztói szokások is változnak:

• Az étkezési burgonya iránti kereslet csökken,
• a fagyasztott, konyhakész termékek térnyerése folytatódik,
• a „főzési kedv” megmaradt ugyan, de a gyors, kényelmes megoldásokat keresik a vevők.

Ez átstrukturálódást követel meg a termelői oldalon is: azok, akik például chips vagy fagyasztott hasábburgonya fajtákat termesztenek, nagyobb haszonkulccsal dolgozhatnak – feltéve, hogy megfelelő piacra és minőségre termelnek. De ezek is nagy kockázattal járnak.

Az új fajta, a Balatoni sárga Fotó: Agroinform/Horváth Attila

Árfelhajtó hatás: illúzió vagy lehetőség?

A fórumon elhangzott, hogy a jelenlegi alacsony árak mögött nemcsak túltermelés, hanem logisztikai kényszerhelyzetek állnak: a termék nem tárolható sokáig, így gyorsan piacra kell dobni. Ennek köszönhetően sokan ár alatt értékesítenek, ami dominóhatást vált ki.

Kecskés Gábor az áfaterhek csökkentését javasolta – különösen a vetőburgonya esetében –, hogy ezzel is ösztönözzék a fehér gazdaságba történő belépést. A jelenlegi 27%-os teher a kisgazdák számára visszaigényelhetetlen, ezért az olcsóbb, gyakran nem hivatalos úton beszerzett vetőburgonya mellett döntenek.

Dr. Rózsa László: a Georgikon és a tudásintenzív agrárium jövője

A campus főigazgatója hangsúlyozta: a MATE Georgikon Campus az elmúlt években jelentős fejlesztésekkel gyarapodott. Új burgonyatároló, válogató és klímakamra is épült – utóbbi lehetővé teszi, hogy a klímaváltozás hatásait modellezzék a kutatások során. A cél világos: ne csak kövessék, hanem diktálják is a mezőgazdasági trendeket.

Dr. Polgár Zsolt újra a mikrofon mögött: üzenetek a jövő termesztőinek

A fórum záróelőadásában Dr. Polgár Zsolt két üzenetre fókuszált:

• Az új fajták hivatalos elismerésére, különösen a Balatoni sárga bemutatására.
• A magyar nemesítés életképességének bizonyítására, amely szembemegy a hazai nemesítőprogramok tömeges megszűnésével.

Elmondása szerint jelenleg 17 hektáron folyik termesztés Keszthelyen, 12 hektáron Érden, ezt szeretnék 40 hektárra bővíteni. Sajnos a vetőburgonya-kapacitás még nem elegendő a kereslet kielégítésére, de külföldi partnereken keresztül próbálnak segíteni. A cél: hosszabb távon elit és elsőfokú vetőburgonyát is előállítani, ami olcsóbb és versenyképesebb lehet a termelés a gazdák számára.

A keszthelyi fajtákat is megismerhették a termelők, aki szót váltottak az ágazat jelenlegi gondjairól is Fotó: Horváth Attila

Új fajtakísérletek és technológiai kombinációk

Polgár bemutatta a következő fajtajelöltet is: a Tomaj nevű rózsahéjú, középhosszú tenyészidejű, jó eltarthatóságú és ízű burgonyát. A fórumon azt is hangsúlyozták: nem a hektárok számának növelése, hanem a fajta és technológia optimalizálása a cél – kevesebb vegyszerrel, nagyobb haszonnal.

Az EUROSOL Kft. ügyvezetőjével, Szabó Kristóffal már a parcellabejárás során váltottunk szót. Ő drámai helyzetről számolt be: a hazai újburgonya ára összeomlóban van. Habár az idei termés a szélsőséges időjárás ellenére – extrém meleg, szárazság és UV-terhelés – jó minőségű és mennyiségű, ez nem jelent piaci előnyt, sőt, épp ellenkezőleg. A piacon egyszerre megjelenő nagy mennyiségű hazai áru, valamint a külföldi (főként francia és német) készletek nyomott áron történő jelenléte az árakat teljesen letörte.

„Mi a héten 170 forintért vásárolunk a termelőktől, de jövő héten már lefelé megyünk” – mondta Szabó, hozzátéve: a szegedi nagybani piacon 120 Ft/kg az étkezési burgonya ára, míg importból már 80 Ft/kg áron is kínálnak minőségi burgonyát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hazai termelők képtelenek versenyezni – sem árban, sem volumenben, sem logisztikai gyorsaságban.

Export? Elméletben jó, gyakorlatban bukás

Szabó Kristóf kitért arra is, hogy sokan számítottak arra, hogy a június közepi időszakban a magyar korai burgonya exportképes lesz, különösen érett héjú, sárgahéjú fajták esetén. Ám ez a stratégia idén teljesen megbukott, mivel Nyugat-Európában is eltolódtak az ültetési és betakarítási időpontok, így ott is egyszerre jelent meg az „igen korai” és a „főidényes” burgonya a piacon. A piac tehát összeért, és ezzel megtelt – nem volt szabad kapacitás új szereplőknek, különösen nem a magasabb költségű magyar árura.

A termelők gyakran nem tudják előállítani az exporthoz szükséges minőséget, például érett héjat, fóliás nevelést, megfelelő tárolhatóságot, ezért a sárgahéjú magyar korai burgonya nem lett versenyképes külföldön.

Zárás és terepszemle: gyakorlati tudás a bemutató parcellákon

A fórum záró momentuma a fajtabemutató és a technológiai standok látogatása volt. A parcellabejáráson a legmodernebb növényvédelmi, tápanyagellátási megoldásokat ismerhették meg az érdeklődők. Hoffmann Péter vállalkozó drónos technológiát is bemutatott – bizonyítva, hogy a jövő termesztése precíz, adatvezérelt és környezettudatos kell legyen.

Indexkép: Agroinform/Horváth Attila