Alig észrevehetők, mégis meghatározó szerepet töltenek be a talajéletben: a földigiliszták a talaj „elfeledett hősei”. Ezek a talajban élő szervezetek az egészséges talajállapot és a kiegyensúlyozott ökoszisztémák fontos jelzői. A talaj termékenységének meghatározó elemeiként tartják számon őket, hiszen jelenlétük szoros összefüggésben áll a humuszképződéssel és a talaj szerkezetének alakulásával.



Humuszban gazdag talajokon akár négyzetméterenként 600-nál is több földigiliszta élhet. Folyamatos tevékenységük során szerves anyagokat dolgoznak fel, amelyekből új humusz képződik. Ez a tápanyagban gazdag közeg alapvető a növények fejlődése szempontjából, hiszen javítja a talaj tápanyag-szolgáltató képességét és szerkezetét.

Mikor aktivizálódnak a földigiliszták?

A földigiliszták aktivitása szorosan összefügg a talaj hőmérsékletével és nedvességtartalmával.

Általánosságban elmondható, hogy 5–8 °C-os talajhőmérséklet felett kezdenek intenzívebben mozogni és táplálkozni.

A számukra kedvező tartomány 10–20 °C között alakul ki, megfelelő talajnedvesség mellett. Tartós fagy esetén mélyebb rétegekbe húzódnak, ahol védettebb körülmények között vészelik át a hideg időszakot.

Február közepén Magyarországon a talajhőmérséklet jellemzően 0–5 °C között mozog a felső 5–10 centiméteres rétegben, bár enyhébb teleken és déli fekvésű területeken előfordulhat a 6–8 °C közeli érték is. Ez azt jelenti, hogy országos átlagban ilyenkor még csak korlátozott aktivitás figyelhető meg, de enyhébb periódusokban – különösen csapadékos, fagymentes napok után – a giliszták már megkezdhetik tavaszi mozgásukat.

Aki tehát a napokban gilisztát látott, nem káprázott a szeme. A következő hetek időjárása meghatározó lesz abban, hogy mikor indul be látványosabban a talajélet.


gili

Fotó: Shutterstock

A modern mezőgazdaság kihívásai

A korszerű mezőgazdasági gyakorlat sok esetben jelentős terhelést ró a talaj élővilágára. A nagy tömegű munkagépek használata, az egyszerűsödő vetésszerkezet és a humusztartalom csökkenése egyaránt fokozza a talajra nehezedő nyomást. A szántóföldeken tapasztalható nagyobb földigiliszta-állomány ugyanakkor kedvező jel: összefügg a jobb levegőzöttséggel, a vízbefogadó képességgel és a gyökerek mélyebb rétegekbe történő behatolásával.

Szántókon, gyepterületeken, erdőkben és kertekben egyaránt jelentős munkát végeznek.

Ürülékük tápanyagban gazdag, amely a biológiai lebontási folyamatokon keresztül hozzájárul a stabil humusz kialakulásához. Járataik makropórusokat hoznak létre a talajban, amelyek elősegítik a gyökérnövekedést és javítják a víz beszivárgását. Ennek eredményeként nő a talaj vízmegtartó képessége, ami a szélsőséges időjárási helyzetekhez való alkalmazkodásban is fontos tényező.

Nem csak a giliszták számítanak

Mindezen kedvező hatások ellenére a földigiliszták önmagukban nem képesek megoldani a modern mezőgazdaság talajvédelmi kihívásait. A túlzott terhelés következménye lehet a talajtömörödés fokozódása, a vízmegtartó képesség csökkenése és az erózió erősödése.

A talaj szerkezetének kialakításában más talajlakó szervezetek is meghatározó szerepet játszanak. A közepes méretű élőlények, valamint a mikroorganizmusok, baktériumok és gombák olyan szivacsszerű talajszerkezetet hoznak létre, amely közepes méretű pórusokat tartalmaz. Ezek a pórusok alapvetőek a levegőzés, a víz beszivárgása és a nedvesség megtartása szempontjából. Ugyanakkor ez a rendszer nem helyettesíti a földigiliszták által kialakított nagyobb járatokat.


Fontos szempont az is, hogy a földigiliszták még tömörödött talajokban is előfordulhatnak, ezért pusztán egyedszámuk nem tekinthető megbízható talajegészségi mutatónak. Bár a korszerű módszerek – például a DNS-alapú vizsgálatok – részletes adatokat szolgáltatnak, a gyakorlati szakemberek számára a hagyományos talajvizsgálat továbbra is az egyik legközvetlenebb és leginformatívabb eszköz marad.

A humuszképzés és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alapvető jelentőségűek az egészséges talaj fenntartásában. A szerves trágyázás, a kiegyensúlyozott vetésforgó, a takarónövények alkalmazása, a diverzifikált növénytermesztési rendszerek vagy az agrárerdészeti megoldások mind hozzájárulnak a stabil talajszerkezet kialakításához és az éghajlati kihívásokkal szembeni ellenállóbb képességhez.

Ahogy a tavasz közeledik, a talajhőmérséklet emelkedésével a földigiliszták is egyre aktívabbá válnak. Jelenlétük és tevékenységük emlékeztet arra, hogy a talaj egészsége nem csupán fizikai vagy kémiai kérdés, hanem élő rendszerek összetett együttműködésének eredménye.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: Shutterstock