A hazai szántóföldek jelentős részét olyan területeken művelik, amelyek valójában nem alkalmasak mezőgazdasági hasznosításra – derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének friss kutatásából. A vizsgálatok alapján a körülbelül 4 millió hektárnyi szántóföldi állomány mintegy 25 százalékán – azaz egymillió hektáron – a jelenlegi mezőgazdasági művelési gyakorlat helyett a víz visszatartását kellene előnyben részesíteni.

Dr. Pinke Zsolt, az ELTE tudományos főmunkatársa kiemelte: a vizsgált területek nagy része egykori ártereken található, ahol a domborzati viszonyok eleve kedveznek a víz visszatartásának. Ezeken a mélyen fekvő részeken lehetne hozzájárulni a jobb adottságú földek talajvízháztartásának stabilizálásához, ami különösen fontos a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban jelentkező aszályos időszakokban.

A kutatás hangsúlyozza: a vízvisszatartás nemcsak a gyenge adottságú szántókat érinti, hanem jelentős mértékben a rétek és legelők esetében is alkalmazható, ahol már jelenleg is olyan területhasználat zajlik, amely lehetővé teszi a víz egyidejű jelenlétét. A jövő fenntartható mezőgazdasági gyakorlatai között ezért kiemelt szerepet kell kapnia a vízmegtartó tájhasználatnak.

Pinke arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi modernizációs hullámok során elsősorban az egyszerűen és nagy tömegben előállítható technológiák kerültek előtérbe – ezek viszont gyakran nem bírják a szélsőséges időjárást, mint amilyen a 2022-es súlyos aszály is volt. Ezért elengedhetetlen az alkalmazkodó, tájhoz igazított mezőgazdasági szemlélet erősítése, amely a vízgazdálkodást a termelés középpontjába állítja.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Shutterstock