„Nem az a kérdés, hogy lesz-e nálunk ilyen járvány, hanem az, hogy mikor” – fogalmazott Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa, aki a közelmúltban Bangladesben vett részt terepi kutatáson. A dél-ázsiai országban éppen dengue- és chikungunya-járvány pusztít, így testközelből figyelhette meg, hogyan terjednek a szúnyogok által terjesztett vírusok.
A szakértő szerint ahhoz, hogy Magyarországon is kialakuljon helyi szinten terjedő járvány, három feltételnek egyszerre kell teljesülnie:
- jelen legyen a kórokozó (turizmussal, utazással be lehet hurcolni),
- jelen legyen a terjesztésre képes szúnyogfaj,
- megfelelő környezeti feltételek álljanak fenn.
Az inváziós fajok – például az ázsiai tigrisszúnyog – már megjelentek hazánkban, és képesek átvészelni a teleket, terjedésük pedig az éghajlatváltozás miatt egyre gyorsabb.
Miért nehéz a védekezés?
Az európai gyakorlatban alkalmazott kémiai ködölés az inváziós fajok ellen kevésbé hatékony, mert ezek más szaporodóhelyeket használnak, és más napszakban aktívak, mint a hazai szúnyogfajok. Bangladesben már kimutatták, hogy egyes populációk rezisztensek bizonyos rovarirtó szerekre. Emiatt a kutató szerint az egyéni védekezés, illetve a lakosság bevonása kulcsfontosságú.
A magyar gyakorlatban jelenleg nincs jól működő országos szúnyogmonitoring-program, a kezelések sokszor nincsenek összhangban a fertőzések előfordulásával vagy a kórokozó-terjesztő fajok helyi jelenlétével.
Milyen betegségeket hozhatnak?
Az inváziós szúnyogok többféle vírust terjeszthetnek, köztük:
- chikungunya (fájdalmas ízületi gyulladással jár),
- dengue (magas láz, emésztőrendszeri panaszok, vérzéses szövődmények),
- Zika-vírus, sőt a trópusi régiókban a sárgaláz és malária is jelen van.
Bár ezek a betegségek jellemzően nem mindenkinél halálosak, a krónikus betegek és idősek számára komoly veszélyt jelenthetnek, és az egészségügyi rendszer felkészületlensége esetén gyorsan terjedhetnek.
Mi lehet a megoldás?
A kutató szerint a jövő kulcsa az integrált, monitoring-alapú védekezési stratégia lenne, amely alkalmazkodik a helyi körülményekhez. Egyes területeken központi kezelésekre, máshol a lakosság bevonására van szükség, például a háztáji vízgyülemek felszámolásában.
A hosszabb távú megelőzésben védőoltások is szerepet kaphatnak: az Egyesült Államokban már engedélyeztek két chikungunya elleni vakcinát, de a széles körű alkalmazás még sok kérdést vet fel.
Európa már érintett
Spanyolországban és Olaszországban helyi dengue-járványokat regisztráltak, és chikungunya esetek is előfordultak több európai országban. Kurucz Kornélia szerint a folyamat megállíthatatlan:
Nem az a kérdés, hogy lesz-e nálunk ilyen járvány, hanem az, hogy mikor, és hogy felkészültünk-e rá.
Forrás: mfor.hu
Indexkép: Pixabay
