A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán megrendezett One Health-napon a kutatók egyértelműen jelezték: a Dél-Dunántúlon, egészen pontosan három magasabb kockázatú területen, a Drávasíkon, a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselicben és a Balaton déli partján határozott járványgóc alakult ki, miközben Európa-szerte is ugrásszerűen nő a potenciálisan halálos kimenetelű parazitás megbetegedés előfordulása.

Vadállomány és agrárkörnyezet: összetett kockázat

A kórokozó terjedésében kulcsszerepet játszanak a rágcsálók, mint köztigazdák, valamint a ragadozó kutyafélék, elsősorban a rókák és az egyre nagyobb állományban jelen lévő aranysakálok. A fertőzött rágcsálók elfogyasztásával a parazita a végleges gazdák szervezetébe kerül, majd azok ürülékével a környezetbe jut.

Ez különösen problémás a mezőgazdasági területeken, gyümölcsösökben, kiskertekben és természetközeli szántókon, ahol a vad rendszeresen megjelenik, és közvetlen fertőzési forrást jelent.

Emberre is életveszélyes

Az ember véletlen gazdaként fertőződhet meg, elsősorban mosatlan zöldségek, gyümölcsök, erdei gombák fogyasztásával, illetve kerti munka során. A betegség különösen veszélyes, mert 5–15 évig tünetmentes lehet, miközben a májban daganatszerű elváltozásokat okoz. Kezelése sok esetben csak sebészeti beavatkozással és élethosszig tartó gyógyszerszedéssel lehetséges.

– Az alveoláris echinococcosis gyógyíthatatlan, és kezelés nélkül előbb-utóbb halálos kimenetelű – hangsúlyozta Sugár László István, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa.

Egyre magasabb fertőzöttség a vadállományban

A MATE One Health Munkacsoport vizsgálatai szerint 2021–2022 között 197 róka és 194 aranysakál közül 71 egyed volt fertőzött, ami kiugróan magas arányt jelent. A kutatások arra is rámutattak, hogy a vizes élőhelyek közelsége növeli a fertőzöttség kockázatát, ami agrárszempontból különösen fontos információ a gazdálkodók számára.

Mit jelent mindez a gazdálkodóknak és vadgazdáknak?

A szakemberek szerint a probléma nem kezelhető kizárólag egészségügyi kérdésként. Szükség van:

  • a vadállomány folyamatos monitorozására,
  • a vadgazdálkodási és agrárérdekek összehangolására,
  • valamint a gazdálkodók tájékoztatására a fertőzési kockázatokról.

A megelőzés kulcsa a higiénia, az élelmiszer-alapanyagok alapos tisztítása, valamint a háziállatok rendszeres féregtelenítése, mivel a kutyák és macskák is végleges gazdává válhatnak.

Nem csak természetvédelmi kérdés

Az alveoláris echinococcosis terjedése jól mutatja, hogy az egészségügy, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság mennyire szorosan összefügg. A One Health szemlélet szerint csak összehangolt szakmai fellépéssel csökkenthető az emberi megbetegedések kockázata.

A szakemberek egyetértenek: a betegség jelen van, terjed, és hosszú ideig észrevétlen marad – ezért a tájékozottság és az elővigyázatosság ma már nem választás kérdése, hanem alapvető agrár- és közegészségügyi érdek.

Forrás: Sonline

Indexkép: Pexels