Fehér Lajos kisújszállási gazdálkodó azzal kereste meg portálunkat, hogy ő közel négymillió forint értékű húsmarhát adott át a férfinak, a vételár azonban a mai napig nem érkezett meg. A gazda időközben arról is értesült, hogy egy hajdúhadházi gazdálkodó nagyobb összeg miatt szintén feljelentést tett, és a környezetében további károsultakról is tud.
Fehér Lajos három éve foglalkozik szarvasmarhatartással Kisújszállás térségében. Korábban mintegy nyolcvan anyakocás sertéstelepet működtetett családi gazdaságban, amelyet az afrikai sertéspestis, illetve az állattartás egyéb nehézségei miatt számolt fel. Az állatoktól azonban nem tudott elszakadni, hiszen 15 éves kora óta ezt csinálja, ezért a sertéstartás megszűnése után húsmarhákkal kezdett dolgozni.
Elmondása szerint a szarvasmarha-ágazatban az egyik legfontosabb kérdés a megbízható üzleti partner kiválasztása. Éppen ezért különösen kellemetlen számára, hogy az a felvásárló, akinek korábban már adott el állatokat, ezúttal nem fizette ki a vételárat.
Korábban már üzleteltek, ezért nem volt oka gyanakodni
Fehér Lajos szerint a történet 2025. szeptember 8-án kezdődött. A felvásárló korábban már vásárolt tőle szarvasmarhákat, akkor pedig minden rendben zajlott: az állatok ellenértékét azonnali átutalással megkapta. Ezért amikor tavaly újra jelentkezett nála, nem merült fel benne, hogy probléma lehet az üzlettel.
A gazda kilenc bikát adott át, összesen mintegy 3,96 millió forint értékben.
A felvásárló ezúttal nem volt jelen a mérlegelésnél. Fehér Lajos szerint arra hivatkozott, hogy megbízik benne, a mérlegelés eredményét pedig a kamionosok is rögzítik majd. A digitális mérleg kijelzőjét le is fényképezték, a felvételeket pedig továbbították a felvásárlónak.
A gazda ekkor még nem látott okot arra, hogy visszalépjen az üzlettől. A gyakorlatban ugyanis előfordul, hogy egy felvásárló nem minden rakodásnál van személyesen jelen, hanem a következő helyszínre indul, miközben a sofőrök és a helyszínen dolgozók elvégzik a szükséges adminisztrációt.
Az állatokat elvitték, a dokumentumok és a pénz elmaradtak
A marhákat elszállították, Fehér Lajos azonban sem a vételárat, sem a felvásárlási jegyet nem kapta meg – azóta se... A helyzet azért is különösen nehéz számára, mert az állatok úgy kerültek ki a gazdaságból, hogy a teljes ügylet dokumentációja hiányzik. Fehér Lajos szerint utólag vált világossá számára, hogy a háttérben több vállalkozás és közvetítő is megjelent.
A gazda később próbált utánajárni annak, hogy pontosan milyen cégek vettek részt az üzletben. Elmondása szerint az állatok végül egy Pécsen bejegyzett vállalkozáshoz kerülhettek, amely azt közölte vele, hogy ők a felvásárlónak már kifizették az állatok ellenértékét, az összeg azonban a közvetítőn keresztül nem jutott el hozzá.
Fehér Lajos szerint ez az ügy rámutat arra is, hogy a felvásárlási láncban milyen problémát jelenthet, ha a gazda és az állatokat ténylegesen átvevő, illetve kifizető vállalkozás között közvetítő szereplő jelenik meg.
Nem egyetlen gazdáról lehet szó
Az ügy jelentőségét növeli, hogy Fehér Lajos időközben egy rendőrségi határozatból értesült arról: egy hajdúhadházi gazdálkodó is feljelentést tett ugyanazon személy ellen. A rendelkezésére álló információk szerint annak a gazdának lényegesen nagyobb összeggel tartozhat a felvásárló.
Fehér Lajos ezen kívül legalább két olyan gazdálkodóról tud a saját környezetében, akik hasonló helyzetbe kerülhettek. Egy másik, Hajdúhadház környékén érintett gazdálkodóval folytatott beszélgetések alapján pedig az általa ismert károk összege megközelítheti a 30 millió forintot, de szerinte az összeg ennél is magasabb lehet.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek a károsulti és összeghatárra vonatkozó adatok jelenleg Fehér Lajos által ismert információk, azok teljes körét és megalapozottságát a hatósági eljárás tisztázhatja.
Egy korábbi, problémamentes üzlet alapozhatta meg a bizalmat
A gazda szerint különösen fontos körülmény, hogy az első üzlet rendben lezajlott. Véleménye szerint ez teremthette meg azt a bizalmat, amely miatt a későbbi ügyletnél már kevésbé volt óvatos.
Úgy fogalmazott: az első vásárlás utólag akár egyfajta „beetetetésnek” is tűnhet, amely után a második alkalommal már jelentősebb értékű állatokat sikerült megszerezni.
A felvásárló azóta Fehér Lajos szerint elérhetetlenné vált. A telefont nem veszi fel és a környéken sem találkoztak vele. A gazda úgy tapasztalta, hogy az illető olyan telefonszámokról érkező hívásokat fogadott, amelyeket valószínűleg ismert, az ismeretlen számokról érkező megkeresésekre azonban nem reagált.
A gazda szerint a rendszeren is lenne mit szigorítani
Fehér Lajos nemcsak a saját kárát látja problémának, hanem az állatértékesítés rendszerének egyik lehetséges gyenge pontjára is felhívta a figyelmet.
Szerinte a nagyobb feldolgozó- és exportőr vállalkozások esetében nagyobb biztonságot jelentene, ha saját, azonosítható és a felvásárlásért felelős munkatársuk venne részt az állatok átvételében, és a gazdálkodó számára egyértelmű lenne, hogy kivel köt üzletet, illetve kitől és milyen feltételek mellett kapja meg a vételárat.
A gazdálkodó hangsúlyozta: az állatkereskedőkre és felvásárlókra természetesen szükség van, hiszen nélkülük az állattenyésztők nem tudnák értékesíteni az állataikat. Szerinte azonban olyan szabályozásra és ellenőrzési rendszerre lenne szükség, amely megakadályozza, hogy egy közvetítő úgy vihessen el jelentős értékű állatállományt, hogy a termelő később ne tudja egyértelműen követni, hol van a pénze és ki felel annak kifizetéséért.
„Három év alatt megtanultam, hogy jobban oda kell figyelni”
Fehér Lajos számára az eset azért is különösen fájdalmas, mert több évtizedes állattartói tapasztalat áll mögötte. Mint mondta, sertéstartóként több mint harminc év alatt nem volt hasonló problémája sem a kifizetésekkel, sem az értékesítéssel.
A húsmarhatartásban töltött három év alatt viszont azt tapasztalta, hogy másképp kell megválasztani az üzleti partnereket, és sokkal alaposabban kell ellenőrizni egy-egy felvásárlás minden részletét.
Szerint a fiatal, tapasztalatlan gazdák több egyszerű óvintézkedéssel is csökkenthetik annak kockázatát, hogy az állatok értékesítésekor nem kapják meg időben a vételárat. Azonnali fizetés esetén azt javasolja, hogy az állatorvosi dokumentumokat csak a pénz számlára érkezése után adják át, helyszíni mérésnél pedig a kamion se induljon el a vételár kiegyenlítéséig. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyakorlatban a felvásárlók kijátszhatják ezeket a biztosítékokat, ezért a szarvasmarha-export értékesítése különösen körültekintő eljárást igényel.
Az ügyben a rendőrségi eljárás folyamatban van, a további esetleges károsultak és a pontos kárösszeg pedig a hatósági vizsgálat során válhat ismertté. A történet ugyanakkor már most komoly figyelmeztetés lehet az állattartók számára: egy többmilliós értékű állatállomány átadásánál nemcsak az ár, hanem a szerződő fél személye, a dokumentáció, a mérlegelés körülményei és a fizetés teljes útjának ellenőrizhetősége is alapvető biztonsági kérdés.
