Az 5 milliméternél kisebb mikroműanyagok a modern élet kellemetlen melléktermékei: ruháinkból, háztartási eszközeinkből és kozmetikumainkból szabadulnak fel, majd makacsul megtelepednek környezetünkben – és sajnos a testünkben is. Egy friss áttekintés szerint különösen az ivóvíz a fő forrása az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagoknak, és a szennyvíztisztítók sem tudják teljesen kiszűrni őket.
Un-Jung Kim, a Texasi Egyetem környezetmérnöke szerint a szennyvíztisztítók bár sokat szűrnek, a jelenlegi technológiák még nem elég fejlettek a részecskék teljes eltávolítására. Ez azt jelenti, hogy
a mikroműanyagok visszakerülnek a természetbe, miközben más káros anyagokat – például biszfenolokat, PFAS-vegyületeket vagy antibiotikumokat – is magukkal hurcolnak.
Ezek a részecskék nemcsak ivás során, hanem mosás vagy akár a kert öntözése során is kapcsolatba kerülnek velünk, és hosszú távon akár szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot is okozhatnak. Egy új kutatás stroke-on átesett betegek artériáiban is talált nagy koncentrációban mikroműanyagot, ami felveti a kérdést: meddig van még biztonságban a szervezetünk?
Jenny Kim Nguyen, az UTA környezetkémikusa kiemelte, hogy az egyik legnagyobb gond a mikroműanyagok egységes meghatározásának és mérési módszereinek hiánya. E szabványok nélkül nehéz hatékony intézkedéseket hozni.
A mikroműanyagok nemcsak az emberekre, hanem az ökoszisztémára is veszélyt jelentenek. Egyes jelek szerint zavarják a fotoszintézist is, ami súlyosabb következményekkel járhat, mint elsőre gondolnánk.
A szigorúbb szabályozások hiányában a fogyasztókra hárul a védekezés felelőssége. Szerencsére tudatos választásokkal – például szűrt víz fogyasztásával vagy mikroműanyag-mentes kozmetikumokkal – jelentősen csökkenthető a kockázat.
Forrás: sciencealert.com
Indexkép: Shutterstock
