– Édesapám már a szakmai munkája során, amikor a helyi szövetkezetnek, majd később az Agro – Földeák Kft-nek volt a növénytermesztési vezetője, beillesztette a vetésforgóba az olajlent. Mi Szeged mellett, Hódmezővásárhely és Makó között, Földeák község határában gazdálkodunk. A száz évnél is idősebb családi tanyánk körül található a gazdaságunk nagyobb területe, összesen 130 hektár. Fiatalabb koromban már találkoztam a termelés során az olajlennel, de akkor még nem volt jelen a gazdaságunkban. Azonban mindig is figyelemmel kísértem, különösen a szegedi bemutatókon, mert érdekelt az olajlen termesztése és piaci helyzete – bocsátotta előre a szakember.

A vetésszerkezet átalakulása és az olajlen szerepe

– A környezetváltozás és a növényszerkezet változása miatt a Dél-Alföldön drasztikusan csökken a kukorica és a repce vetésterülete. Korábban termeltünk koriandert, édesköményt, mustárt, olajretket, hagymát, fűszerpaprikát is, de a piac és a munkaerőpiac átalakulása miatt ezek visszaszorultak. Ekkor jött a gondolat, hogy van egy ilyen növényünk, az olajlen, építsük be a termesztéstechnológiába – fogalmazott. – Az olajlen ipari növény, amit olajáért és rostjáért is lehet termelni. Jelenleg Magyarországon szűk területen az olajáért termelik. A technológia kardinális pontja a betakarítás és a szalma megfelelő kezelése, hiszen rostnövényről van szó. A gyakorlatban fontos az éles vágószerkezettel való vágás, illetve a jól beállított cséplés, az éles szecskakések alkalmazása. Ha ezt nem jól állítják be, akkor a szalmát nehezebb lesz a talajba dolgozni.

"Nagyon fontos, hogy már a piacunk ismeretében vágjunk bele a termelésbe, enélkül biztosan veszteséges lesz az olajlen. Tudomásul kell venni, ez nem búza, amit szinte bármikor, bárhová értékesíthetünk" – szögezte le.

Termesztéstechnológia és tapasztalatok

– Szeretjük a lent, mert viszonylag alacsony önköltségű növényről van szó. Szegedi fajtákkal dolgozunk, például a Zoltánnal. Március elején, március 5-10 között törekszünk elvetni, 100 kg/hektár, gabonasortávra. Precíziós vetőgéppel történik a vetés, nagyon szépen, egyenletesen. Kulcsfontosságú a megfelelő nedvességtartalmú talajállapot. A növényvédelem sem igényel jelentős anyagi forrásokat. Van egy alapgyomirtás, ez lényeges, amit állománygyomirtás követ.


Sipos Gazda, len

Nem sok szántóföldi növénynek van ilyen gyönyörű virága Fotó: Facebook

Jelentkezhet a repcebolha kártétele, de általában nem jelentős. Ezt igazolja, hogy mi még se rovarölő-, se gombaölőszerrel nem kezeltük soha. Növénykondicionálókat használunk, mert azt valljuk, ha a növény kondíciója jó, akkor a betegségeknek is jobban ellenáll. Szívügyem, hogy mindig talajvizsgálatra alapozva történjék a tápanyagkijuttatás. A len alá inkább foszforban és nitrogénben dús tápanyagot adunk, mert a talajaink káliummal jól ellátottak. Virágzás előtt kap bórt, hiszen olajos növényről van szó, és adjuk a biostimulátorokat is. – magyarázta Sipos Gazda.

Terméshozam és az elővetemény szerepe

"Az elmúlt öt évben nyilván, voltak aszályos időszakaink, de akkor is sikerült a lenből kihozni 1,6 tonna per hektáros termésmennyiséget. A tavalyi évben egy kicsivel több csapadékot kaptunk, akkor 2 tonna termett. Azt is kiemelném, hogy összességében jó előveteménye mindennek a len, szépen díszlik utána például a gabona. Nem zsarolja ki a talajt, nem úgy, mint egy cirok vagy egy napraforgó."

Integráció és jövőkép

– A környezetünkben én koordinálom a lentermelést szakmai szempontból, próbálom összefogni a termelőket. Mert a lent összefogással, integrációval, szakmai támogatással és ahogy mondtam, biztos piaccal lehet csak termelni. Ez úgynevezett szűkcsatornás növény, piac nélkül nem érdemes elkezdeni, azonban úgy vélem, utóbbiban van lehetőség. Annak ellenére, hogy még nem tágul gyors tempóban, ezért azt javaslom, óvatosan próbálkozzanak a gazdák. Sajnos a tavalyi év fizetési anomáliái miatt többen felhagytak a termeléssel, de akik bíznak a növényben és a jövőben, azok növelték a hektárok számát – mondta végül Sipos Gazda.

Indexkép: Facebook/Sipos Gazda